Borgazdaságtan

Gyakorlati borászat

A kémiai alapok. Aki borát szakszerűen akarja készíteni és kezelni, annak ismernie kell a bor kémiai összetételét, az érésnél és kezelésnél mutatkozó változásokat. Ehhez nyújt segítséget a borok gyakorlati kémiai vonatkozásait tárgyaló könyv. Közepes állapotú.

Gyümölcsborok házi készítése - Gyümölcslevek házi készítése

A könyv egyszerű, közérthető nyelven vezet végi a gyümölcslényerés módjain, a különféle tartósítási eljárásokon, az erjesztés tudnivalóin. Jól használható, könnyen elkészíthető recepteket közöl, amelyek alapján – ízlésünk szerint módosítva is – kitűnő italok (almabor, szamócabor, ribizkebor, köszmétebor, szederbor, meggybor, csipkebogyóbor) készíthetők házilag. A gyümölcsök házi feldolgozására, a gyümölcslevek készítésére tanít meg a szerző a másik könyvben.

2 mű, jó állapotban.

Gyümölcsszeszipari kézikönyv

A gyümölcsszeszipar termékei nagy alkoholtartalmú szeszes italok. Cukortartalmú anyagokból – gyümölcsökből – készülnek, amelyek cukortartalmának egy részéből erjesztés során alkohol keletkezik. Az erjesztett terméket lepárlással nagyobb alkoholtartalmú termékké dolgozzák fel. A többi szeszes ital (bor, sör) alkoholtartalmát nem növelik tovább lepárlással. Ritka. Jó állapotban.

Házi pálinkafőzés

Az Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy "pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik. A cefre készítése során semmiféle cukor nem használható, ugyanígy a pálinkába aroma vagy cukor sem tehető. A pálinkához nem adható tömény vagy hígított alkohol, és nem lehet ízesíteni, színezni."
Aki pálinkát szeretne főzni, annak a jogszabályok ismeretén (a könyv 6. fejezete) kívül azzal is tisztában kell lennie, mely gyümölcsök a legalkalmasabbak erre a célra (2. fejezet). A házi pálinka jó minőségének egyik meghatározó eleme a könyv 4. fejezetéből derül ki. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a hungarikumot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi pálinkában ölt testet, arról az 5. fejezet szól. Jó állapotban.

Pálinka, csemegebor, pezsgő

"Ne lepődjék meg senki, hogy a három, látszólag különböző témát egy kötetben dolgoztuk ki. Hiszen mindháromnak bölcsője a borászat, az erjedésipar, mely az utóbbi években sokat fejlődött." Jó állapotban.

Pálinkafőzés

Ha már van egy igazán jól méretezett, jól összehangolt pálinkafőzőnk, akkor ebben a könyvben szinte mindent megtalálunk cefrézésről, pálinkafőzésről. A „pálinkafőzés bibliája” ismerteti a gyümölcsszeszipar alapanyagait, majd részletesen bemutatja az egyes műveleteket: a cefre erjesztését, a lepárlást, a befejező gyártási műveleteket. Jó állapotban.  

Szőlő és bor

Prohászka Ferenc könyvét elsősorban a szőlőt kisebb területen termesztők részére írta, nem feledkezve meg a népszerű művek legfontosabb követelményeiről: világosan, egyszerűen és szemléltetően. A tartalom három fő témakörről: a csemege- és a borszőlő termesztéséről, a borászatról, valamint sokféle hasznos tudnivalóról szól. Az első rész vázát a szaporítás, a tőkehiány pótlásának módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, metszése és növényvédelme, valamint a lugas nevelésének tudnivalói, meg a szőlőfajták jellemzése alkotja. Csak ezt követően kerül sor a borkészítéssel kapcsolatos teendőkre, a szüretre, a must erjesztésére, a bor kezelésére és a borbetegségek ismertetésére. A régi, jól bevált módszerek mellett természetesen mindazok az új eljárások is megtalálhatók, amelyekre ma már minden szőlőskert tulajdonosa kíváncsi. Tizenötödik, átdolgozott és bővített kiadás, jó állapotban.