1998-ban, május 26–28. között Szatmárnémetiben és Zilahon, valamint Nyíregyházán 1918: korszakvég – korszakkezdet témával konferenciát tartottak. A könyv ennek az anyaga magyar és román nyelven. A párbeszéd során 15 magyar és 15 román történész, levéltáros és muzeológus „szegezte egymásnak érveit” erről a „kényelmetlen időszakról, amelynek valóságos és kendőzetlen feldolgozására már régóta vár a nagyközönség és a történettudomány” – vallotta a szerkesztőbizottság nevében C. Grad és V. Ciubotă, majd záróakkordként megjegyezték: „Ideje véget vetni a süketek párbeszédének, s mi, történészek ítéljük meg minél határozottabban ezt az időszakot, amelyik vége és kezdete is ugyanakkor egy korszaknak.” 1918 nekik kétségkívül döntő esztendő volt, az öt részre zúzandó Magyarország legnagyobb darabjának az elrablásában, megpecsételve ennek a főpróbájával, a később nemzeti ünnepükké magasztosult december elsejei gyulafehérvári román nagygyűléssel. Számunkra viszont a legfájdalmasabb amputálás megkezdése. A román történészek szinte kivétel nélkül az 1918/1919-hez kötődő eseményekre hivatkoztak, míg a magyarok az előzményekre. (Sajnálatos módon az „előzmények” hosszú sorában sehol sem szerepel az 1916-os év, amikor a román hadsereg betört Erdélybe. Meddig kell még erről hallgatni a „történészeknek” ? Mikor lehet már végre leírni, az „előzményeket”, s tiszta vizet önteni a pohárba? S egyáltalán ki meri majd leírni?) Jó állapotban.  

A kötet szerzője a MTA Régészeti Intézete tudományos tanácsadója, aki évtizedek óta foglalkozik már a magyar őstörténet kérdéseivel. Ebben a könyvében a főleg a külföldön élő magyarság körében népszerűvé vált sumér-magyar nyelvi rokonság kérdéseiről ír. Bevezetőjében utal a néprokonság és a nyelvrokonság eltérő voltára, mindkettő nagyfokú bonyolultságára és eddigi elméleti kidolgozatlanságára is. Elsősorban Varga Zsigmond, Érdy Miklós, Komoróczy Géza és mások munkásságára építve, kritikusan szembesíti az egyes szerzők véleményeit a vitatott kérdést illetőleg, így az olvasó az eredeti munkák egyes részeinek szó szerinti idézése nyomán már maga is véleményt alkothat. Jó állapotban.            

Ein Bestimmungsbuch fürschlecht erhatene Münzen.
Fénymásolat, igényes, aranyozott műbőr kötésben, kifogástalan állapotban. (Biz. 397)

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen - a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát.
Ez a könyv három ilyen utazás története. Szép állapotban.  

Ha a vadász ír, az író meg vadászik. Írta és vadászta Csathó Kálmán. Jó állapotban.

Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik, A 2. kötet a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szói, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. Szép állapotban.

Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az „At­ti­la-örök­ség­ről”, bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. A nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok „török nép­ként” ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Jó állapotban.