Az éneklés művészete olyan régi, mint a művészet általában, sőt talán ez a legősibb művészet. Nem mondhatjuk ugyanezt az éneklés pedagógiájáról, hiszen az éneklés módszere a korral, a stílussal, a társadalom fejlődésével együtt változik. Ez az oka annak, hogy több évszázad sokszáz kötetnyi szakműve között kevés van, amely teljes áttekintést és „örökérvényű” útmutatást nyújtana a zenei oktatás legfontosabb s egyben legkényesebb területén. Kerényi Miklós György kézikönyve ezt a hiányosságot hivatott pótolni. A hangképzésről általában, fizikai-fiziológiai-anatómiai alapismeretek, a légzés, a szövegkiejtés problémái, a művészi átélés, a színpadi beszéd technikájáról. Számos képpel illusztrálva. Jó állapotban. Második bővített kiadás. Kiadói vászonkötésben, jó állapotban.

„Három hónapig tartott - 1944 június 22-ig -, mire a merevgörcs, mely a márciusi német megszállás óta az egész valómat megülte, valamit engedett merevségéből, s én tollat foghattam, hogy jegyezzem az eseményeket - a magam konvulzióit, egy ország konvulzióit -, úgy, ahogy azokat búvóhelyemről, a lichthofra nyíló cselédszoba ablakából láttam, vagy inkább tán idegeimmel kitapogattam. Június 22-én kezdtem a följegyzéseket s folytattam - sokszor szenvedélyesen, sokszor ernyedten -1945 január 19-ig, amikor felmerészkedtünk a légópincéből, hogy megízleljük - csak úgy a nyelvünk hegyével, mint a tenger vizét - a szabadság levegőjét. És az utca jobb oldalán hulla és a bal oldalán hulla, és Budapest hulla és az egész ország hulla. A náciförtelem égbekiáltó bűnténye. A legyilkolt ország." Első kiadás, jó állapotban.

A ​mindmáig népszerű humoros-szatirikus író életművének elfeledett részét alkotják kabaréjelenetei, bohózatai, derűs-borongós hangulatú egyfelvonásosai. A harmincas években pedig a pesti kabarészínpadok előszeretettel írattak vele testre szabott szerepeket a kor vezető komikusai számára: Salamon Béla, Rott Sándor, Misoga László és mások művészete talán szegényebb lett volan Rejtő komédiái nélkül. A pesti folklórhumor, az európai kabarégyakorlat szellemében írta jeleneteit. Színpadi alakjai mintha csak regényeiből léptek volna elő; ütődött legionárius, nyomorgó vigéc, szélhámos szerecsevadász, begyulladt nyárspolgár, ravasz fegyenc, ügyefogyott férj és házsártos feleség, csalók és megcsalatottak, lüke grófok, tábornokok és talpraesett inasok, szolgák, becsületes utcalányok és hamis szüzek, megannyi komikus típusa a két háború közötti kornak. Jó állapotban.