KATEGÓRIÁK

Böngésző

Néprajz Régi mesterségek

VISSZA A CSOPORTHOZ
Könyv: Borbélyok, ​frizőrnők, fodrászok
Borbélyok, ​frizőrnők, fodrászok - 1. Kép

Borbélyok, ​frizőrnők, fodrászok

Szerző: Zeke Gyula
Kiadó: Balassi
Kiadás éve: 2021
Kiadás helye: Bp.
Oldalszám: 440

A borbély hímnemű, fodrász nőnemű szó, állítja Parti Nagy Lajos, de hogy is van ez, hangzik el a kérdés, amellyel azonnal a szakma történetének vizeire evezünk. A borbély a modernizáció előtt a sebészt, a sebgyógyítót jelentette. A modern korban azonban olyasvalaki, akinek saját üzlete van, ahol férfiakat, később nőket fogad hajvágás céljából. Ez a jelentése a XIX. századra állt elő, ekkorra már elvesztette korábbi jelentését. A borbély szó a latin barba (szakáll) szóból származik, a fodrász pedig a nyelvújítás korából: a fodor szóból alkotott kifejezés. A 80-as évekre már nem találni Magyarországon Borbély feliratú üzletet, csakis Fodrász-táblát, de a beszélt nyelvben nagyon is használatos volt sokáig. Fodrásznak írják, borbélynak ejtik, mondja a pesti vicc. A borbély szakma, amely csak férfiakkal és elsősorban az arcszőrzetükkel foglalkozott, a 80-as évek utáni időkre csaknem teljesen eltűnt. A borbélyság és fodrászság története az anyagi kultúrának is elbeszélése, hiszen a technika fejlődésével, új eszközök bevetésével maga a szakma is időről időre megváltozott. A zsilett 1895-ös megjelenésével az alapeszköz, a borotva is lassan kiveszett a használatból, sokan épp ezért otthon is elvégezték a műveletet. A női fodrászatok, amelyekben az egy szem borotvával ellentétben már új eszközöket használtak, az 1908-10-es évektől kezdődően társadalmi színhellyé is alakultak. Újszerű állapotban.  

KOSÁRBA TESZEM Ár: 3 000Ft.-
split