A novellagyűjtemény halász-vadásztörténetek füzérén át csillogtatja meg az író természetlátásának, lírai kedélyének, emberábrázoló erejének nemes értékeit. Gyűjteményét az évszakok változása fogja keretbe, sorra megelevenednek az író természetjáró múltjának, vadászcserkészéseinek és horgászkalandjainak színes emlékei. Mindenki, aki bele tud feledkezni a tájak szépségébe, aki szívesen lesi meg erdő-mező titkait, akiben vadászszív dobog, örömmel fogja felfedezni a saját élményeit a Köd gazdag élményvilágában. Jó állapotban.

A regény Fritz Lang 1927-es Metropolis című filmjének alapja. 2026-ban, Joh Fredersen gigantikus Metropolisában csak a kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Ők a tervezők, a gondolkodók. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, fényben és ragyogásban élnek. De a város alsó szintjén, a föld alatt élnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, és mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Freder, Joh fia beleszeret Mariába… Jó állapotban. (hbiz)

C.G. Jung, a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja a mandalákat a lélektan szemszögéből vizsgálta. Kötetünk az e tárgykörbe tartozó írásait gyűjti egybe, valamint a bemutatott képsorozatokon keresztül közelebbről megismerteti az olvasót a mandalák szimbolikájával, úgy, ahogyan azt a világhírű pszichiáter, pszichológus értelmezte a tudomány számára. A szanszkrit mandala szó általános jelentése: kör, korong. Évezredek óta használják meditációs technikákhoz és gyógyító hatású gyakorlatokhoz. Nem csoda tehát, hogy a modern kor gyógyászatára is hatással van. Ez a maga nemében különleges gyűjtemény mind a szakmai szemmel látó pszichológusok, mind a mandalák misztikus világa iránt érdeklődők számára értékes és hiánypótló alkotás. Szép állapotban.

Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Nemcsak a vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozásáról van szó azonban. Nemcsak a házörző kutya, a csacsi és a ló meg a tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, szilajul gyanakvó gólyával. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. Az ötödik kiadásban megjelenő könyvet Csergezán Pál illusztrációi díszítik. Szép állapotban.