Szilágyi Ernő 1898-ban született Ka­posváron.1 Fiatalkoráról nem sokat tu­dunk, tanítványai, barátai úgy emlékez­nek, hogy – legalábbis egy időben – a zürichi egyetemet is látogatta. Nem sok művet írt, nyomtatásban – tudomásom szerint – csak két írása jelent meg. Kolozsváron publikálta – a második világháború alatt – a Wassermann zsidó önvallomása című könyvét, s mellette ott találjuk a kor divatos írójának, A fürthi Messiás című művének fordítását. Szilágyi a csodálat és egyben a csak igazán nagyokat megillető kritika hangján ír e a nép­szerű német prózaíróról, Jacob Wassermannról. Wassermann jól érezte, sejtette az eljövendő világveszedelmeket. A horogkeresztes mozgalom eleve gyűlölte őt. Az 1933-ban bekövetkezett hatalomátvétel még nem érintette Ausztriát, de kétségtelen volt, hogy az osztrákok sem menekülhetnek. Wassermann ezt már nem érte meg. 1934-ben, 61 éves korában meghalt. A következő évek német világában Wassermann neve is tilos volt. Otthonában feledésre ítéltetett, de a német világon kívül is feledésbe homályosodott a kor egyik legjelentékenyebb német írója. Jó állapotban.