Nagy-Britannia ​1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani.
Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle.
Ám a sikernek ára van.
Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Jó állapotban.

Perri, a mókusgyerek vidáman tornászik a fák ágain, és mindenre kíváncsi. A veszélyt még nem ismeri, halálos ellenségét, a nyusztot kedves kis állatnak véli, az őzek vad szerelmi csatározásairól pedig azt hiszi, hogy igazi háború. Porróval, pajtásával együtt azonban csakhamar mindent megtapasztal, ami az erdei állatok életét jelenti: a halálos veszedelmet, a természet változásainak és a nagy Őnek, az embernek való kiszolgáltatottságot, majd az új tavasz közeledtével az igazi szerelmet is. Felix Salten, a híres Bambi című regény szerzője ezúttal egy mókus felnövekedését kíséri nyomon regényében. Bambi itt is megjelenik egy pillanatra, immáron bölcs és méltóságteljes alakban, az erdő uralkodójaként. Jó állapotban.