Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából. Szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan főnél csak ritkán számláltak többet, mégis nagy felfordulást okoztak az egyház- és titkosszolgák körében. Nemcsak a Pápát próbálták megtéríteni, de az izraeli és európai zsidóságot is. Döntően a keresztény-lengyel és különböző zsidó Messiás-elképzelések ideológiai tengelye körül forog a mű. Érintőlegesen az ír megváltásvágy és az amerikai, Emersonhoz kötődő, ezoterikus elképzelések is szerephez jutnak. Spiró az ábrázolt időszakban a Messiásvárást világjelenségnek tartja. A korai protestáns misztikából (Böhme, Angelus Silesius) és a zsidó Kabbalából kinövő miszticizmus újabb és újabb iskolákat, inspirációkat teremtett. Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei „nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázivallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek.” Jó állapotban.    

A könyv tulajdonképpen egy füves bédekker. Négy kontinens tucatnyi országát járja be a szerző anyaggyűjtés céljából - Nepál, Ausztrália, Amszterdam és Marokkó talán a legfontosabb a helyszínek között -, és mellesleg tájékoztat bennünket arról, hogy mit, hol, mennyire szabad. A szerzőt nem a beilleszkedési zavarok vagy a mentálhigiéné, netán a szociálhigiéné érdekli, hanem mindenekelőtt a fű íze, minősége, hatása és a szívás kultúrája, miközben könyvét átitatja a marihuána legalizációjának politikája. Számolatlanul sorolja a nemes és keresztezett fűfajtákat, részletesen tárgyalja a Shishkaberry és a Purple Hempstar hatása közti különbséget, mi meg nézünk, mert itthon erről még egy kissé le vagyunk maradva. Jó állapotban.

A kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. Jó állapotban.

A könyv az emberiség történetében oly nagy szerepet játszó, olyannyiszor jelképpé, szimbólummá lényegülő tárgyról, a kardról szól. A kard, mint fegyver, méltóságjelvény, ugyanakkor mestermű, és ötvösművészeti remek is lehet. Jelen kiadvány a kutatószakembereknek, gyűjtőknek, és fegyverbarátoknak kíván segítséget nyújtani. Tartalom: A szablya és a kard kialakulása. Díszkardok. Pallosok, hegyestőrök. Az új magyar szablya.  A hóhér pallosa. Kardgyártás Magyarországon. Ötvös remekművek. Csiszárbélyegek. A karddíszítés formái. A kardbojt. Részletes leírások több száz színes és egyszínű képpel.
Kiadói vászonkötésben, védőborítóval. Jó állapotban.

A Rose Red klasszikus kísértetkastély. John Rimbauer seattle-i gyáros építtette feleségének, Ellennek. Az épületben huszonhat ember tűnt el vagy vesztette életét tisztázatlan körülmények között. Köztük volt Ellen Rimbauer és lánya, April is. Joyce Reardon 1998-ban egy árverésen régi és poros, lelakatolt könyvet vásárolt. Ellen Rimbauer naplóját, amelyet 1907-től 1928-ig vezetett. A szöveget Reardon nem változtatta meg, a bejegyzések sorrendiségét is megtartotta. Rose Redet óriási birtok veszi körül, állapotát fotók és rajzok mutatják be a könyvben, viszont nem tudjuk, ki is rajzolta őket. Elképzelhető, hogy ezek Ellen rajzai. Azt sem lehet tudni, valójában hány szoba van Rose Redben. Egy mondás szerint: „Ha hétfőn 74 szobát számolsz, akkor pénteken már 87 szoba lesz…” Hogy mindez lehetetlen? Ez Rose Red! Jó állapotban.