A 18. M. géppuska (vagy 18M, 18 M. Schwarzlose) légvédelmi alkalmazása során a hagyományos irányzék helyett egy speciális körcélgömböt (légvédelmi irányzékot) használtak. A körcélgömb leírása és jellemzői a következők: Felépítése: Egy függőlegesen álló, szárra rögzített kör alakú gyűrűből (körcélgömb) és egy alacsonyabb hátsó irányzékból állt. A gyűrűk általában fémből készültek, és a célzást a repülőgép sebességének és irányának megfelelő "előretartás" (lead) becslésével tették lehetővé. Működési elv: A körcélgömb nem közvetlenül a repülőgépet célozta, hanem a mozgó célpont előtti térrészt. A lövész a hátsó irányzékon keresztül nézve a repülőgépet a körcélgömb megfelelő gyűrűjébe (vagy a gyűrűk közötti térbe) helyezte, a repülőgép sebességétől és a távolságtól függően. Alkalmazása: A Schwarzlose M.07/12 géppuskákat a Magyar Királyi Honvédség a két világháború között gyakran állványra helyezve, légvédelmi feladatokra is használta, ekkor szerelték fel a körcélgömbbel. Típusok: A korabeli légvédelmi irányzékok (úgynevezett "spider web" vagy "ring and bead" sights) többféle gyűrűátmérővel rendelkeztek, amelyek különböző távolságokat és repülési sebességeket (pl. 100 m/s, 250 m/s) szimuláltak a célzó lövész számára. A 18M géppuska körcélgömbje a korra jellemző, egyszerű, de hatékony mechanikus légvédelmi irányzék volt. Jó állapotban.