Ez ​a könyv a Balkán jelentősebb nemzetiségeinek – az albánoknak, a bolgároknak, a horvátoknak, a görögöknek, a románoknak, a szerbeknek és a szlovéneknek – a 18. és 19. századi történetét tárgyalja. Ennek az időszaknak a kezdetén a szóban forgó népek vagy oszmán, vagy Habsburg-uralom alatt éltek. A könyv ismerteti a két birodalom egymástól eltérő körülményeit és a nemzetiségek megélte tapasztalatokat. A fő hangsúlyt a nemzeti mozgalmakra helyezi a szerző, beleértve e mozgalmak programjait, céljait és az e célokkal összefüggő forradalmakat. A 19. század végén Görögország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró délszláv államai független kormányokat alakíthattak, s Bulgária és Horvátország autonómiát harcoltak ki. Az Oszmán Birodalom fokozatos szétesése és a nemzeti forradalmak a nagyhatalmi konfliktusok jelentős okozóivá lettek. A keleti kérdés, amely mindkét említett évszázadban a nemzetközi kapcsolatok egyik fő problémája volt,a külpolitikai közfigyelmet folyamatosan a Balkánra irányította, úgyhogy a félszigetet okkal tekintették a kiegyensúlyozatlanság és a feszültség egyik gócának. A kötet tehát 1900-ig tekinti át a nemzeti mozgalmakat, sikereiket és kudarcaikat, és meghatározza az akkori események jelentőségét napjaink nemzetközi viszonyaira nézve. 2 kötet, jó állapotban.