Barsi Ödön, a kaland- és tudományos fantasztikus regényeiről ismert író, ezúttal a 30-as évek színészvilágába vezeti az olvasót. ő maga is vidéki színészként kezdte pályafutását, de a Hevesi Sándor vezette Színiakadémián a rendezői szakon is diplomát szerzett. Kolozsvári és nagyváradi szereplései után fővárosi színházakban is játszott, majd színház- és rádiórendezőként mutatkozott be. (Az ember tragédiája, Ellák, A három testőr). A színházak alapos ismerőjeként, avatott szemmel mutatja be az indulatoktól, szenvedélyektől, feszültségektől terhes színházi életet, amelyben gyakran pletykákon túlmenően életet és pályafutást megrontó intrikák is születtek. „A harmadik csengetés” hősnője, Bán Éva a színészképző frissen végzett növendéke, teljes hivatástudattal lép a színház kötelékébe és csaknem áldozatául esik annak. Amatőr kiadvány, készült 10 példányban, ez a 2. sz. példány. Jó állapotban.    

Az önszerveződő alakulat a Tanácsköztársaság idején a kommunisták ellen harcolt, majd nyugat-magyarországi tevékenységével nagymértékben hozzájárult Sopron és környékének megmaradásához. Az első bécsi döntés idején Kárpátalján működtek a csehszlovák csapatokkal szemben. Kevéssé ismert, hogy később sokan beálltak a lengyel Honi Hadseregbe, ahol a németek ellen is küzdöttek. „A zsákmányolt fegyvereket Gyulai Molnár Ferenc csapata szedte össze és osztotta szét a csehek ellen fellázadt ruszin felkelők között. Gyulai Molnár Ferenc jól beszélt ruszinul, és a cseh távírópóznák rombolásán kívül a ruszin népfelkelést is szervezte a cseh uralom ellen. Kémeri Nagy Imre, Vannay László, Gyulai Molnár Ferenc, Páloczi Horváth Lajos, Papp Sándor, Dénesfay Dinich Győző, Kassakürthy Pál és Károly „rongyos” csapatai külön – külön, de Héjjas Iván zseniális terve szerint akadályozták a felvidéki cseh csapatmozgást, hírközlést és felvidék kincseinek Csehországba szállítását!”
Számozott (1241), s két Rongyos (Dénesfay Dinich Győző és Gyulai Molnár Ferenc) által dedikált példány, átkötött.

Bűnügyi regény a kémek világából. A mű eredetileg a Friss Újság napilapban jelent meg folytatásokban, 1936-ban. A folytatásokat tartalmazó lapszámokból a szöveget és képeket kimásolták, majd könyv formátumba kötötték (a Friss Ujság Szines Regénytára formájára, feltehetően magánhasználatra, mindössze néhány példányban. (Egy megszállott gyűjtő nem akarta, hogy a történet elvesszen a történelem süllyesztőjében.) Vécsey Leó (1893 – 1945): író, újságíró, szerkesztő, műfordító. Jogi tanulmányait a bp.-i és a berlini egy.-en végezte. 1913-tól a Független Magyarország , 1915-től a Magyar Hírlap, 1917-től a 8 Órai Újság, 1920-tól a Nemzeti Újság, 1923-tól a Magyarság munkatársa. A rendőri riport egyik ismert művelője. 1926-tól 1936-ig szerk. a Magyar Detektívet is. Sokat fordított a külföldi irodalomból (Poe, Ewers, Rider Haggard, Jack London, Agatha Christie, Sax Rohmer, stb.). Egyik legsikeresebb műve az 1926-ban megjelent Az életcirkusz című regénye, amelynek – a Tolnai Regénytára gondozásában napvilágot látott puha kötésű kiadás előszava szerint – jogait egy közelebbről meg nem nevezett amerikai filmgyár megvásárolta, azonban annak nincs nyoma, hogy valaha film készült volna a regényből. Annyi bizonyos, hogy Az életcirkusz megjelent angolul, franciául és németül. További művei: A túlvilági tekintet, Halál a játékteremben, A piros hetes, Egymillió pengős örökség, stb. Jó állapotban.

Az egyik legnagyobb sikerű egyetemi tankönyv volt az Egyesült Államokban. Jó állapotban.