A Tűzhegy mélyében, egy lezárt ládában rejtegeti a gonosz Varázsló a kincseit. Hogy megszerezzed, meg kell találnod az egyetlen helyes utat a Varázsló által kiépített útvesztőben. Sokszor kerülsz csapdába, vagy találkozol olyan természetfeletti lényekkel, akikkel meg kell küzdened. Szép állapotban.  

A kötetből megtudhatjuk. hogy az egykoron New Orleans-ban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg – mintegy a szabadság szimbólumaként – a két világháború közötti Európában, így Magyarországon is. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében. Hogy miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália presszótól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémia keretein belül oktassák. A magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A könyv egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztorigyűjtemény is egyben. Újszerű állapotban.

Az év minden napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van.
A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában; angol, francia, német, svéd, norvég, orosz, indiai, kínai, japán népmese-feldolgozások és modern műmesék követik egymást tarka forgatagban. Egyik nap arról hall mesét a gyermek, hogy miért nem hordanak piros sapkát a békák, másik nap arról, hogy miért alszik a medve télen, vagy milyen tréfát eszel ki április elsején Móka Miki. Jó állapotban.  

1912-ben az amerikai regényíró, Edgar Rice Burroughs megalkotta Tarzan karakterét, aki hamarosan olyan világsikerré vált, hogy 1918-ban már a mozi is kisajátította. A kötet azt vizsgálja, vajon a 7. művészet, a televízió és a képregény képes volt-e hűséges maradni a féktelen fantáziájú író által kitalált hőshöz, és lelkiismeretesen reprodukálni a majomember képét. Számtalan színes és fekete fehér fotóval, illusztrációval. Francia nyelvű, szép állapotban.