A kötet a magyar boszorkányság archaikus előzményei közül a Balkán népeinek tündérekhez fűződő kultuszát és hiedelmeit mutatja be. Míg a magyar néphitben ennek az ősi indoeurópai hiedelem- és rítusrendszernek a nyomai főként boszorkányhiedelemként éltek tovább, a boszorkányüldözéstől mentes szerb, bolgár, görög, román területeken a tündérkultuszt tisztább formájában találhatjuk meg. A tanulmány részint a tündérhit még élő emlékeit mutatja be, részint a másodlagosan „elboszorkányosodott” magyar és balkáni hiedelmekből rekonstruálja a Balkán népeinek valamikori tündérkultuszát. A legfontosabb kifejezések az emberek és tündérek mindennapi és rituális kapcsolatairól, a tündérvarázslók extatikus gyakorlatáról, a tündéreket megjelenítő rituális társaságokról és mindezeknek a boszorkányhiedelmekkel ötvöződött nyomairól szólnak. Ily módon fény derül a „boszorkányszombat” – és „boszorkánytársaság” – képzetek egyik fontos népi előzményére is. Jó állapotban.      

A társadalomtörténet lezárult fejezetének hiteles, meggyőző dokumentumát tartja kezében az olvasó. Egy létforma - a szolgasors - társadalmi-gazdasági-művelődési kereteit rajzolja meg benne a szerző. Legnagyobb érdeme a választott téma részletes kidolgozása, hiszen a hasonló jellegű kiadványok eddig ezt csak érintőlegesen, mint részletkérdést tárgyalták. Az előszó és a vallomások szempontrendszere a szolgaság legfontosabb jellemzőit világítja meg: a szolga- és gazdastátuszt, ezek feladat- és jogkörét, az elviselhetetlen helyzet elleni lázadás formáit, a szolgatársadalom (laza) kohézióját. Jó állapotban.  

A gazdagon illusztrált műbőrbe kötött, díszes kiadvány bemutatja a Rákóczi család azon tagjait, akik tevékenyen hozzájárultak a Biblia tanításának elterjedéséhez Magyarországon. A felvételeken jól láthatók Rákóczi Zsigmond, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna saját kezű bejegyzései, a Biblia értelmezését megkönnyítő lapszéli magyarázatok. Akikről e könyvben azt olvashatjuk, hogy napi szükséglet volt a Szentírás forgatása, az abból merített erő. Szép állapotban.    

Goran Dalmatinac, Feketekő Péter, Zorán Vukovics, Aaron Blumm és Franjo Mandebaba. Öt vándor könnymutatványos. A horvát, a magyar, a szerb, a zsidó és a török. Jégesőt sírnak és fekete skarabeust, akácmézet vagy habzó vért, meg csillámló tört üveget. Mutatványos szekerükkel keresztül-kasul bejárják a 16-17. századi Kelet-Európa rémületes és gyönyörű világát, ezt a kézzel fogható és sohasem létezett, meséktől és látomásoktól, legendáktól és álmoktól duzzadó, veszélyes univerzumot. Darvasi László immár európai hírű nagyregényét dúsgazdag cselekményéért, szélesen áradó elbeszélésmódjáért, a történet régóta várt, győztes visszatéréseként ünnepelik olvasói és kritikusai. Újszerű állapotban.