Az 1952 és 2000 között játszódó regény műfaját és koncepcióját tekintve is az író rendhagyó műve; értékelésével és elemzésével az irodalomtörténet mindmáig adós maradt. Sőt, az 1945 utáni kommunista kultúrpolitika kifejezetten tiltotta a művet, hosszú idő után először 1981-ben jelenhetett meg a kritikai kiadása. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is…
Magyarország egykor és talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon. A jövő század regényének másik alapélménye az ideális jövő Magyarországa mellett a félelem. A jövő század regénye nem csupán az oroszokat helyezi ilyen szempontból középpontba, ami az 1849-es trauma fényében talán nem is túl meglepő. Regényében megjelenik egy másik félelem, méghozzá a nihilizmustól (anarchizmustól), ami Európa békéjét és rendjét veszélyezteti. Szegedy-Maszák Mihály utószavával. Jó állapotban.