A város az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói – németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hogy hányféle náció fiai-lányai – sokat vitatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik galaxisban vannak-e. Csak azt tudják, hogy valamennyien önként vállalták (ki az életét mentve, ki lelkesedésből, esetleg puszta kíváncsiságból), hogy részt vegyenek a Kísérletben. Csakhogy a Kísérletről nem tudnak, nem is tudhatnak semmit, hiszen ha tudnák, miről van szó, az befolyásolhatná viselkedésüket, cselekedeteiket… Így viszont lassan megszokják a legképtelenebb dolgokat, a Várost váratlanul elárasztó majmokat, a helyet önkényesen változtató Vörös Épületet, az abszurdnál abszurdabb rendelkezéseket is, hiszen ki tudja… A Kísérlet az Kísérlet. A kárhozott város című regényük nagyon sokáig nem jelenhetett meg, a szovjet rendszer talán nem szerette volna, ha az olvasó megtudja, miről is szól a Kísérlet… Első kiadás, jó állapotban.