Szinte minden nap találkozunk a pirospaprikával, a magyar étrendnek ezzel a jellegzetes fűszerével. Hivatása, hogy ételeinket ízesítse, zamatosítsa. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy néhány évszázaddal ezelőtt földrészünkön ismeretlen volt ez a fűszer.
Fel is vetődik a kérdés, honnan származik e fűszerünk, hogyan jutott hazánkba, s ha már hosszú vándorútja során a magyar talajban gyökeret vert, miként áll elő évről évre a friss pirospaprika, melyet világszerte a magyar főzési technika különlegességének számítanak. Jó állapotban.

A művészettörténész számára az ikon mindenekelőtt valamely korszak vagy kulturális régió műalkotása, az ortodox ember számára viszont elsősorban nem műalkotás, hanem vallásos tisztelet tárgya, amely nélkül nem lehet elképzelni, sem egy ortodox templomot, sem a benne folyó istentiszteletet. Az ikonnak vagy egy másik „arca” is. Amikor egyházi költészetről, szépirodalomról van szó, gyakran hallhatjuk a „verbális ikon” kifejezést. Ilyenkor az „ikon” szót tágabb értelemben használják. Mi is valójában a „verbális ikon”? Egy szent életét többféleképpen lehet megírni. Vagy úgy, mint életrajzot, elbeszélést, vagy úgy, mint ikont, amely szavakba önti az életszentségét. Krisztus ideális „verbális ikon”-ja maga az Evangélium.
Végül az ortodox hagyomány alapján még ennél is tágabb értelemben használják az ikon fogalmát. A teremtett világról, az egész kozmoszról beszélnek úgy, mint Isten „ikonjáról”, ikonnak nevezik az Egyházat és a templomot, de a szent is „élő ikon”, a pap pedig Krisztus ikonja az istentiszteleten, stb. Az ikonnak ezekről az értelmezéseiről és az ortodox kultúrában gyakran megnyilvánuló világnézeti és formaalkotó szerepéről szól ez a könyv. Lepahin Valerij a hetvenes évek óta él Magyarországon, számos kiváló könyvet publikált az ortodox ikonteológia és az orosz műveltség kapcsolatáról. Jó állapotban.