A Pogány mítosz címen induló sorozatban különböző szempontból szeretnénk feldolgozni mindazt, ami a magyarok pogány vallására vonatkozik, egy olyan világszemléletre, amely a nagy világvallásokhoz hasonló igénnyel adott és adhat ma is útbaigazítást a világban feladatát, lehetőségeit kereső ember számára. Pogány, mert az ősi, kereszténység előtti időkben keresi a megtartó erőt – és mítosz, mert a megjelenő művek bár nem minden esetben feleltethetők meg a történettudomány racionális állításainak, de üzenetük mégis igaz, sőt talán még igazabb.
Szellemi-lelki forrásvidékünkön keresi a nyomokat ez a könyv, a sorozat első kötete is. A magyarok eredetét vagy-vagy alapon hirdető, egymással fenekedő tudományos vagy tudománytalan nézetekkel szemben a magyarok vallását vizsgálja, sőt a könyv alapállítása, hogy magyarnak lenni szellemi állapotot, hovatartozást jelent. A magyar hagyomány Európa szívében megőrizte az ősi kelet legértékesebb elemeit. Ám nem csak külső forrásokból, hanem bensőnkből is emlékezhetünk az ismeretlen ősmúltra – valahogy úgy, ahogy legkiválóbb költőink tették, akiknek pogányos verseiből is válogatást közöl ez a kötet. Jó állapotban.

Flynne Fisher az országút szélén tengeti életét a közeljövő Amerikájában, ahol az illegális drogfőzésen kívül már alig akad munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Wilf Netherton a hivatása szerint jelentős befolyással rendelkező publicista, aki az egyik ügyfele testvérének haláláról értesül egy olyan társadalomban, ahol belenyúlni a múltba csupán egy hobbi a sok közül. Flynne és Wilf találkozni fognak egymással. Időutazással, szellemekkel, harci drónokkal, bérgyilkos robotokkal és kleptokratákkal teli történetük során a nő világa teljesen és visszavonhatatlanul meg fog változni, a férfié pedig szembesül azzal, hogy a múltat átírni rendkívül veszélyes. Jó állapotban.        

A naptári rész után sok hasznos cikk következik a méhészetről, pl. A méhek betegségei, Lépépíttetés, A Zander-rendszerű kaptár, Méhek öntözése vándorláskor, A cukorszörpről, Torz- és heresejtes lépek, Anyásítás dohányfüsttel, Többtermelés a kétanyás rendszerrel, stb. Jó állapotban.

A templomos lovagokkal kapcsolatos legmakacsabb rejtély az állítólagos hatalmas kincsük mibenlétét és végső rejtekhelyét övezi. Sokan úgy vélik, ez az elveszett kincs a szent vérvonalra vonatkozó ismereteket tartalmazza – beleértve a ma élő leszármazottak hollétét –, William F. Mann viszont amellett érvel, hogy a kincs részben valamilyen ősi tudomány tárháza, ami a nagy vízözön előtt alakult ki, és amire a templomosok bukkantak rá a Szentföldön, a keresztes háborúk idején. Ez a tudás a szabadkőműves/templomos rituálékban ma is él, és ez tette lehetővé, hogy a templomosok rendje már jóval a XVII. század, vagyis a földrajztudomány alapjainak lefektetése előtt pontos szélességi és hosszúsági koordinátákat határozzon meg. Ugyancsak ez tette lehetővé, hogy a templomosok átszeljék az Atlanti-óceánt, és eljus­sanak az Újvilágba, ahol Henry Sinclair herceg vezetésével titkos településeket alapítottak a Meroving-dinasztia leszár­mazottainak védelmére, és bányászati tevékenységbe kezdtek, ami gyakorlatilag korlátlan nemes­fém-utánpótlást biztosított számukra, és katonai előnyhöz juttatta őket ellenfeleikkel szemben. Egyes kulcsfontosságú helyeken leleteket, ereklyéket és információkat hagytak hátra abban a reményben, hogy a jövendő beavatottak a meridiánokra és ley-elrendeződésekre vonatkozó ismereteik felhasználásával rábukkannak majd ezekre a rejtekhelyekre. Jó állapotban.