A mai napig rejtély, mi zajlott pontosan azon a végzetes éjszakán, melyen az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, a 30 éves Rudolf és 17 esztendős szeretője, Maria von Vetsera életüket vesztették. Az 1889 januárjában, Mayerlingben történt tragédia a legszélesebb körben elterjedt elméletek szerint kettős öngyilkossággal magyarázható. Más források alapján önkezűségnek álcázott politikai merénylet, megint mások szerint véletlen baleset áll a főherceg és a bárókisasszony hirtelen halála mögött. Szép számmal akadnak azonban, akik abban hisznek, hogy Rudolfnak esze ágában sem volt eldobni az életét, hiszen szinte mindenki ambiciózus, tervekkel teli, szenvedélyes és gáláns fiatalembernek ismerte őt, tehát „csak merénylet áldozata lehetett". Ezt a teóriát egyébként több tanúvallomás és bizonyíték is alátámasztja: a herceg testén állítólag dulakodásra utaló nyomokat találtak, valamint sokak szerint búcsúlevelei is profi hamisítóktól származtak. A regény vajon melyik változatot erősíti? 3 kötet, átkötött, jó állapotban.

Émile Gaboriau a detektívregény atyja, okos, daliás, izmos, furfangos, elbűvölő mesterdetektívje Sherlock Holmes, Maigret, Hercule Poirot, no meg az Angyal ősképe. Jó néhány „hagyományos” műve után a bűnügyi regények hozták meg Gaboriau-nak a várva várt dicsőséget, köztük előkelő helyen A 113-as percsomó. Hanem a detektívirodalomnak ez a klasszikus darabja üdítően elüt a műfaj modern képviselőitől. Az elmaradhatatlan gyilkosság persze itt is megtörténik, sőt… de körülötte a romantika szertelen virágtenyészete pompázik: lenyűgözően végletes figurák, megindítóan makulátlan és döbbenetesen elvetemült egyéniségek, elképesztő, váratlan események, szívdobogtató epizódok, sötét és baljós folyóparti parkok, fényes, de nem kevesebb veszedelmet rejtegető párizsi báltermek, szegény grófkisasszonyok és gazdag bankárnék, áldozatos szívű anyák és kitett gyermekek, méreg és tőr… és egy rendíthetetlen, minden próbát kiálló, halálos szerelem… Két kötet, újrakötve, jó állapotban.  

„Klotzen, nicht kleckern!" azaz „Szétzúzni, nem ütögetni!" - ez volt Guderian tábornok páncélos hadosztályának nem hivatalos jelmondata. A páncélos hadosztályok szolgáltatták az ütőerőt Hitler villámháborús stratégiájához a II. világháborúban. Csapatmunka, határozottság, valamint az összevont páncéloserők csapása - ez a taktika sikeresnek bizonyult a lengyelországi és franciaországi harcok során. A támadás élén haladó Panzerek Oroszországban óriási veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, és Észak-Afrikában a vereség küszöbére juttatták az angol csapatokat. Veszteségeik ellenére a háború végén az ardenneki csatában súlyos csapást mértek az amerikai egységekre. A támadásban szinte verhetetlen és a védelemben elszánt német páncéloserők a II. világháború szárazföldi harcaiban végig meghatározó erőt jelentettek. A könyv bemutatja, milyen volt a szolgálat a páncélos hadosztályokban a háború főbb hadszínterein. Nyomon követi a német harckocsik fejlesztésének történetét a Pz II-estől a félelmetes Tigrisig. A kötetet 170 fényképfelvétel illusztrálja, melyek nagyrésze még nem jelent meg Németországon kívül. Jó állapotban.