„Könyvünkben korunk két kiemelkedő sakkozójáról, Borisz Szpasszkijról és Robert Fischerről kap képet az olvasó. A szükségszerűen vázlatos életrajzi adatoknál is ékesebben beszélnek helyettük játszmáik, amelyeket a különböző nagy versenyeken játszottak. A hivatástudattól áthatott Fischer joggal jegyezte meg egy helyen: nyomtatásban megjelent elemzéseiben még nem követett el hibát. Ezen a téren valóban éppolyan nagyot alkotott, mint magukban a játszmákban. Nem kevésbé jellemzők Szpasszkij elemzései tárgyilagosságuk, tömörségük, a küzdelem lélektani oldalainak megvilágítása miatt. Így természetes, hogy ezt a munkát náluk jobban elvégzeni nem tudtuk és ezért bőven merítettünk a rendelkezésre álló forrásokból a két nagymester alkotásaiból, elsősorban Fischer kitűnő "60 emlékezetes játszmám” című művéből. Igyekeztünk minél több olyan játszmát is megjelentetni, amelyek későbbi keletűek, és ezért korábbi gyűjteményekben még nem láttak napvilágot. Szerencsés módon a két nagymester megnyitási repertoárja csak igen kis részben esik egybe, így játszmáik egyben a ma használatos megnyitások szinte mindegyikére adnak értékes példaanyagot.” Jó állapotban.

Charles Fulton Oursler (1893 - 1952) amerikai újságíró és regényíró volt, aki Anthony Abbot álnév alatt klasszikus stílusú detektívregényeket írt. Újságíróként dolgozott, közben novellái jelentek meg a Detective Story Magazinban és a Mystery Magazinban. A mágia és spiritizmus témájában is írt, majd sorra jelentek meg detektívregényei Anthony Abbot és Fulton Oursler neveken. Népszerű karaktere Thatcher Colt nyomozó volt. Magyarul még: Az áldozat a gyilkos, Éjféli halál, Vészjel a sírból, stb. Thatcher Colt, amíg NewYork városának rendőrfőparancsnoka volt, sok rejtélyes bűnténnyel került szembe. Ezek egyike Foster Geraldine meggyilkolása volt, amikor a gyilkossággal dr. Maskell Humphreyt, a „Washington téri nevető orvost” gyanúsították meg. De ezzel valami nem stimmelt... Hátsó borító hiányzik, ezen kívül jó állapotú példány.

Két rovott múltú szipirtyó él egy fedél alatt egy szigeten, és valami különös szeretet-gyűlölet viszony fűzi őket egymáshoz... Aztán egyikük, a ház magatehetetlen, hájas úrnője a porcicák elől menekülve egyszer csak kikél tolószékéből, és lezuhan a lépcsőn - majd a nem sokkal később érkező postásfiú az összezúzott tetem mellett ott talál egy márvány sodrófát. Természetesen Doloresre, a társnőjére fogják rá, hogy végzett vele. Dolores a rendőrségen beszámol egész életéről: sötét, pokoli indulatokról mesél - és egy régi napfogyatkozás idején elkövetett szörnyű bűntényről, ám azt tagadja, hogy megölte volna szipirtyótársát. Jó állapotban.

A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. Jó állapotban.

Észak-Amerikában a múlt század hatvanas éveiben indult meg a nagy roham nyugat felé. Dél-Amerika északi része, a Matto Grossótól az Amazonasig ma is vad és idegen föld, s azok akik behatolnak a zöld pokolba többnyire áldozatául esnek bátorságuknak. Kivéve Fred Jansent, a pionírok védelmezőjét. 30 filléres regény, közepes állapotban, hátsó fedél hiányzik.

Lám mennyi baj érheti azt, aki nem elég óvatos. Az okos zsiráf nem állhat minden egyes gyerek mellé és nem óvhatja gondosan, mint micimackót. Nektek magatoknak kell vigyáznotok saját magatokra – ajánlja a jó állapotú retro képregény.

Ezzel a könyvvel Fekete István összes vadászati tárgyú elbeszélésének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Az első kötet, az Erdei utakon, elsősorban azokat az írásokat tartalmazta, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel. E kötetben pedig azok az elbeszélések kaptak helyet, amelyek témáját a hazai "nagyvadak", a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. Jó állapotban.

A regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe.
A regény cselekményének időpontja 1968.március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Jó állapotban.