Gustav Meyrink (1868 – 1932) Gustav Meyer osztrák író, regényíró, drámaíró, műfordító és bankár álneve volt, akit leginkább A gólem című regényéről ismertek. A „természetfeletti irodalom területén a legelismertebb német nyelvű íróként” jellemezték.   A zöld arc (Das grüne Gesicht) Gustav Meyrink 1916-os regénye. A mű Amszterdamban játszódik, és azzal kezdődik, hogy egy idegen ellátogat egy különös varázslóboltba, ahol számos szokatlan vásárló fordul meg. Az egyiküknek zöld arca van, ami megrémíti és kísérti az idegent, ezért megpróbál a férfi nyomára bukkanni. Meyrink könyvében egyetlen monumentális képpé olvadnak a régi misztikus történetek szereplői: feltűnik az alkimisták fekete királya, a kelták Zöld Embere, a tudós zsidó és a szív látomását kergető szent. Láthatóvá lesz az elrejtett majd megtalált bölcsesség azzal a feladattal, ami mindünk előtt áll, amellyel valamennyi kereső léleknek – egyszer – szembe kell néznie. Papírboeítóba kötött, a rajzos borító feltehetőleg másolat.  

Carl Jung a XX. század egyik legnagyobb hatású alakja. Aki a szellem világában kíván elmélyülni, előbb-utóbb találkozik a gondolataival.
Jung sajátos világlátását többek között a keleti hagyományok, az okkultizmus és a kereszténység tanulmányozása során alakította ki. Vivianne Crowley könyve izgalmas bevezető a jungi életműbe, amely rendkívüli hatást gyakorolt korunk gondolkodóira. Jó állapotban.

Az evolúció atyának, Charles Darwinnak a tiszteletére létrehozott Darwin-díj azoknak állít emléket, akik nagyban hozzájárultak az emberi faj genetikai tökéletesedéséhez, amikor saját génjeiket eltávolították a génállományból; egyúttal azt is megmutatták, hogy a józan ész nem is olyan magától értetődő dolog, mint gondolnánk. A kötet az evolúció soha le nem záruló folyamatának legszebb példáit tárja az olvasó elé. Szép állapotban.      

Marika néhány napot tölt falun, Márta néninél. Számtalan érdekességgel találkozik... Szép állapotban.

100 képpel. Papírkötésben. Jó állapotban.

Palotay Gertrúd (1901 – 1951): etnográfus kutató. Különösen jelentős munkássága a hímzések területén, ahol rendszerezte az öltésformákat. A ref. egyházak úrasztali takaróinak és egyes úri hímzéseknek az elemzésével történeti támpontokat keresett a népi hímzések egyes motívumainak megértésére. Nagy apparátussal hasonlította össze a magyar, különösen az erdélyi hímzések egyes vonásait az oszmán-török hímzésekkel. Módszertanilag máig példaadó az erdélyi, mezőségi Szék hímzőgyakorlatának és hímzőegyéniségeinek monografikus földolgozása, valamint az erdélyi vászonhímzések Szabó T. Attilával együtt elvégzett formai elemzése, az adatolatlan tárgyak között a lokális stílusok elkülönítése. 4Jó állapotban.