„Az aranyláncon függő kastély igazi klasszikus mesekönyv. Az elmúlt ötven évben négy köntösben is napvilágot látott, ott lehet minden mai és egykori meseszerető kisgyerek polcán kortól és nemtől függetlenül. A nagyhírű Népek meséi sorozat második köteteként az egyik legértékállóbbnak bizonyult, s Heinczelmann Emma bájos, részletgazdag rajzaival sokak kedvencévé vált. Bár benne francia, olasz, portugál és spanyol mesék szerepelnek, igazi magyar mesekönyv. Hiszen a szerkesztő, a tudós néprajzkutató Dömötör Tekla a legjobb magyar írók, költők és fordítók együttműködésével állította össze a könyvet. Nem csoda, hiszen a könyv szerkesztésében, az elbeszélések fordításában és átdolgozásában olyan fantasztikus munkacsoport vett részt, amilyet nehéz másikat találni a mesekönyvek történetében. Az aranyláncon függő kastély ugyanis először 1956-ban jelent meg, de még a forradalom előtt, „a nemzetközi gyermeknapra”. Így a közreműködők névsora azonnal Faludy Györggyel és Határ Győzővel kezdődhet, ekkor már egyikük sem volt letartóztatásban, de még egyikük sem hagyta el az országot. (Ebből az 1965-ös kiadásból már kihagyták őket, sőt az egyik Faludy által fordított mesét is kidobták.) De szerepel a könyvben átdolgozás Ottlik Gézától, Jékely Zoltántól, Kolozsvári Grandpierre Emiltől, Boldizsár Ivántól, Mészöly Miklóstól, de Jankovich Ferenctől és Illés Endrétől is. Emellett számos mesét jegyez a Grimm-mesék klasszikus magyar változatának és a gyerekeknek szóló Ezeregyéjszakának a megalkotója, Rónay György, és a kiváló mesefordító, Bartócz Ilona. A mesék között akad hosszú, többmenetes tündérmese éppúgy, mint rövid állatmese vagy vidám csalimese.” Színes, gazdag, romantikus világ a francia, olasz, spanyol, portugál meséké, s ebből a mesekincsből – különösen az olaszból – későbbi az európai irodalom hosszú ideig táplálkozik. Jó állapotban, kopott gerinccel.