Barsi Ödön (Rodriguez Ödön) (1904 – 1963) író, színész, dramaturg. A Nemzeti Színház tagja lett, majd Kolozsvárott játszott. Ezt követően a rádiónál dolgozott dramaturgként, majd a második világháború után nyugdíjazásáig (1948) főrendezőként. Az Űrhajózási Társaság alapító tagja, rendszeresen jelentek meg cikkei a Természettudományi Közleményekben. Számos regényt írt, köztük életrajzi, történelmi, ifjúsági, kaland- és detektívregényeket egyaránt. Munkái gyakran különböző álnevek alatt (A. Rodriguez, E. A. Rodriguez, C. Rodriguez, E. A. Rodry, J. Bayrd, B. Darton, C. Green, C. Hamilton, C. Wrenn, C. Wreen, Ch. Thompson, E. Thompson, M. Thompson, P. Thompson, G. Wilcox, E. Girdo, P. Hawker, E. Ralph, Roderich) jelentek meg, ám legfontosabb műveit saját neve alatt adta ki. Regényeiben gyakran él a fantasztikum eszközeivel. Főbb művei: Vihar London felett, Üstökös, Egy lélek visszatér, El Dorado, A gyilkos fák szigete, Amazonász titka, A gyilkos múmia, A déli sark aranya, A sugárzó holttest, A Bolingbroke kastély kísértete, A szent Buddha titka, és még vagy 80 regény. Az űrhajó az első földi Mars-expedíció történetének krónikája. A szerző ebben a könyvében utópisztikus hangokat üt meg, és éppen olyan lebilincselő meseszövéssel tárja az olvasó elé a Mars-bolygó titokzatos világát, mint amilyen mesteri tollal írta meg eddigi fordulatokban gazdag kalandregényeit. A regény cselekménye világűr-utazásról és a Mars bolygón zajló háborús eseményekről szól. Regényével a tudományos fantasztikus irodalom egyik első hazai művelője lett. Tevékenységének jelentőségét e téren csak jóval később ismerték fel. A sci-fi amúgy nem volt teljesen új elem Barsi Ödön témaválasztásában, hiszen már a Tarka Regénytárban megjelent Amazonász titka és a Gyilkos fák szigete is ide sorolható, mi több, az El Dorádóban is található fantasztikus elem. A Növények bolygója c. sci-fi novelláját az Új Vénusz sci-fi képes újság jelentette meg 1991-ben. Javított borító, ép belív.