Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Nagyváradon született, történelmi nevezetességű családban. Ükapja, Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója, dédapja pedig „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István testvére volt. A természet szeretete és a vadászszenvedély már korán kezdett kialakulni benne. Egyik gyermekkori álma az volt, hogy a Föld valamennyi vadállatát zsákmányul ejti. Különös érdeklődéssel tanulmányozta a térképeket, és bejelölte rajtuk a ritka állatok élőhelyeit. 1927-ben sor került első afrikai vadászkirándulására. Kelet-Szudánban ejtette el az első oroszlánt, leopárdot és bivalyt. 1928-29-ben első nagyobb szabású expedíciójára indult. Barátjával, Károlyi Istvánnal Kelet-Afrikában vadászott, és 158-at ejtett el a különböző afrikai vadakból, többek között tíz kafferbivalyt és öt oroszlánt. Egy kapitális elefántbikát is lőtt, amelynél nagyobbat magyar vadász nem ejtett el. A sebzett állat elmenekült, és agyarát csak hosszas utánjárás során lehetett megszerezni. Élményeiről vadásznaplójában számolt be, ami Csui címen jelent meg (Csui a bennszülöttek nyelvén leopárdot jelent). 2 kötet, átkötött, jó állapotban. Harmadik, javított és bővített kiadás. Szerzői előszóval, szövegközti, fekete-fehér fotókkal, egy fekete-fehér térképpel és az utazás alatt elejtett vadak felsorolásával ellátott vadásznapló.