Gabriele Amorth (1925–2016) olasz pap a világ leghíresebb ördögűzője volt. Állítása szerint több mint hatvanezer ördögűzést hajtott végre szolgálata során. Az Egy ördögűző tapasztalatai című önéletírása több mint tíz kiadást ért meg. Magyarul először 1994-ben jelent meg az Ecclesia Kiadónál (jelen mű.). „Vatikáni ördögűzőként”, „Róma fő ördögűzőjeként” emlegették. Könyvének megírásával elsősorban az ördögűzőknek és paptestvéreinek szeretett volna szolgálatot tenni, mert vallja: ahogyan minden általános orvosnak tudnia kell, hogy betegét milyen szakorvoshoz küldje, ugyanígy egy papnak is kell némi tudással rendelkeznie ahhoz, hogy eldönthesse: egy adott személynek ördögűzőhöz kell-e fordulnia. Gabriele Armoth felhívja a figyelmünket: világosan kell látnunk, hogy a rossz, a fájdalom, a halál, az örök kárhozat, vagyis a véget nem érő szenvedés nem Istentől van. Felidézi: egy nap Candido Amantini ördögöt űzött, és az exorcizmus végén ironikusan szólt a gonosz szellemhez: „Menj innen, az Úr úgyis készített neked egy jól fűtött lakást!” Mire az ördög azt felelte: „Te nem tudsz semmit! Nem Ő (az Isten) készítette a poklot, a mi művünk az. Neki eszébe sem jutott.” Amorth atya hasonló helyzetben megkérdezett egy ördögöt, közreműködött-e a pokol készítésénél, és ő így válaszolt: „Mindnyájan építettük.” „Amorth atya több ezer ördögűzést végzett mostanáig, és nagyon világosan és olvasmányosan kezeli a témát, mint például az ördögi megszállottság fázisait. Rámutat minduntalan, mennyire fontos az ima, misehallgatás, gyónás, stb, ami megvéd a démoni zaklatásoktól. Óvakodni kell a manapság oly divatos kuruzslóktól, mert az még szerencse ha csak sarlatán, de lehet, hogy sötét dolgokkal manipulál.” Jó állapotban.