E könyv az egyetlen fennmaradt sikeres ókori kísérlet, mely azt tűzte ki célul, hogy az addig felgyülemlett matematikai ismereteket az ellentmondásmentesség, mint egyedüli igazságkritérium alapján feltevésekből kiindulva, logikai eszközökkel tételekként levezesse.
Az előszót írta Szabó Árpád.
Kiadói vászonkötésben, védőborítóval. Jó állapotban.

A kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. Jó állapotban.

Az arisztotelészi Metafizika a filozófia klasszikus könyve, melyből minden időben számtalan okulást és ébresztést vettek az olvasók, de nagyon csalódik, aki azzal a szándékkal veszi kezébe, hogy benne valami rendszeres metafizikai kézikönyvet talál, mely ennek a tudománynak minden problémájára kielégítő feleletet fog neki nyújtani. Hiszen e mű már a nevét is egy véletlennek köszönheti, noha írójának kétségtelenül megvolt a maga metafizikai rendszere a létező mibenlétére nézve. Csakhogy, ami a Metafizika című munkájában olvasható, az mégsem egy metafizikai rendszer teljes kifejtése, hanem a többé-kevésbé összefüggő metafizikai problémák hosszabb vagy rövidebb dialektikai fejtegetése. Az 1936-os kiadás reprintje. Jó állapotban.    

1944 nyarán a varsói ellenállás kétségbeesett lépésre szánta el magát. A szovjet „felszabadító” sereg már úton volt, de a lengyelek nem akarták, hogy a szovjetek adják vissza a szabadságukat – tudták, ez elkerülhetetlenül a kommunisták uralomra jutását jelentené. A német helyőrséget alkotó harmincezer katonával szemben jó esélyük lett volna, ha a nyugatiak megadják az ígért támogatást, de ehelyett a németek voltak azok, akik utánpótlást kaptak – a hátország börtöneiből, mert már nem volt kit elvenni a német anyáktól. A náci hadigépezett vasökle lesújtott, a hírhedt 999-es büntetőzászlóalj támadásba lendült. Varsó napjai meg voltak számlálva… Jó állapotban.

I. (Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínűsíthető. A Képes Krónika szerzője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben marad félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszíttette, erről kapta a Képes Krónika nevet. Színes képekkel, jó állapotban.