Dr. Kós Károly tanulmányai szinte teljes átfogó képet adnak az erdélyi - elsősorban magyar - népi építészetről, és jelzik a különböző irányú - más népek hagyományaihoz kapcsolódó - vonásait is. A tanulmányok összeállítása a földrajzi elvet követi. A gyűjteményben a legnyugatibb pont a szatmári Avasújváros, majd a Fekete-Körös völgy, ezt követően a Szilágyság magyar lakosságának építészetéről kapunk képet. Kolozs megyéből egy olyan román lakosságú ácsfalut ismerhetünk meg, mely a környező magyar falvakat is ellátta épületekkel. Az Erdély központi részén elterülő Mezőség népi építészetének felvázolása után történeti mélységű bemutatása következik a Kis-Küküllő vidéke magyar népi építészeti hagyományainak. Ezután Északkelet-Olténia egy román lakosságú falva építkezésének és lakáskultúrája leírását találhatja meg az olvasó. A Székelyföldet Kászon képviseli a kötetben. Ebben a tanulmányában a szerző a székely ház sokat vitatott fejlődéstörténetének megoldásában is jelentős előrelépéseket tesz. Részletes képet kapunk a legkeletibb magyar népcsoport a moldvai csángók népi építkezéséről is. Az erdélyi magyar népi építkezés kapcsolódásai szempontjából fontos tanulmány az észak-moldvai román falu, Dorhoj hagyományos építkezését bemutató. A kötet végén 2 általánosabb jellegű tanulmány az erdélyi kandallókat és kályhacsempéket mutatja be, illetve a mű összegzését adja. Jó állapotban.

Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz. A könyv az antropozófia egyik alapvető `tankönyve`. Részletesen foglalkozik az ember felépítésével, a sors kérdéseivel, a szellemi világ szféráival és az ember halál utáni útjával. Rudolf Steiner számos előadásában hivatkozik rá, mint alapvető műre, ezért az antropozófia iránt érdeklődők könyvtárából nem hiányozhat. Jó állapotban.