E könyvek tartalma csak mintegy harmadát képviseli az összes kéziratoknak, amelyek arámi nyelven találhatók a Vatikán Titkos Archívumában, és ószláv nyelven a Habsburgok Királyi Archívumában, (jelenleg az Osztrák kormány tulajdona). E két változat létezését a nestoriánus papoknak köszönhetjük, akik Dzsingisz Kán előrenyomuló hordáinak nyomása alatt kényszerültek keletről nyugat felé menekülni, magukkal menekítvén minden ősi iratukat és ikonjukat. Az ősi arámi szövegek a Krisztus utáni harmadik századból valók, míg az ószláv verzió az előbbieknek betű szerinti fordítása. Hogy a szövegek pontosan mi módon kerültek Palesztinából belső Ázsiába a nestoriánus papok révén, azt az archeológusok még nem voltak képesek rekonstruálni. Nincs mit hozzátennünk a szöveghez, az önmagáért beszél. Az olvasó, aki figyelemmel tanulmányozza az oldalakat, érezni fogja a végtelen életerejét, valamint erőteljes bizonyítékát ezeknek a mélységes igazságoknak, amelyekre az emberiségnek ma nagyobb szüksége van mint valaha. Ez az ősi arámi nyelven íródott kézirat feltárja Jézusnak a Nap, a levegő, a víz és az élő táplálékok természetes gyógyerejével kapcsolatos tanításait, és fényt derít a korai kereszténység, valamint az első, második századi esszénus közösségek életére és értékrendjére. Az ötödik könyvből választ kaphatunk az Esszénus Béke Evangéliummal kapcsolatos kérdésekre. A szerző leírja csodálatos kalandjait a Vatikán Titkos Levéltárában a felejthetetlen Mecati mester irányítása alatt. Az Esszénus Béke Evangélium az egyik legkimagaslóbb könyve a történelemnek. A több mint hatvan évvel ezelőtti első kiadása óta, huszonhat nyelvre lett lefordítva, számtalan kiadással és utánnyomással. Az első keresztények tanításaihoz hasonlóan e könyvek üzenetét az igazság egyik keresője adta tovább a másiknak. 5 mű, jó állapotban.

A fajtákat leírta Horn János. A gyümölcsképeket természet után festette Kochné Klopfer Erzsébet. Bevezetéssel ellátta: Dr. Rapaics Raymund. A kötet (őszibarack) gyümölcsfajtáit szakszerűen leírta, Horn János, (1881 – 1958) gyümölcstermesztő, kertész, növénynemesítő, szakíró, főiskolai tanár. A nemzetközi visszhangot kapott, Első Magyar Gyümölcskísérleti Telep megbecsült vezető kertésze. A Kertészeti Tanintézet vezető főkertésze, később igazgatója. 1944-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán az általános gyümölcstermesztési tanszék vezetője volt. A kertészeti szakoktatás mellett igen jelentékeny a kertészeti szakirodalmi tevékenysége, főleg a gyümölcsészeti irodalom sikeres népszerűsítésében. A Kerekes Lajos által szerkesztett Pomológia sorozatban színvonalas és szakszerű fajtaleírásokat készített.  

A kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet teljességének bemutatását. Jó állapotban.