A Fahrenheit 451 1953-ban megjelent disztópikus sci-fi Ray Bradbury tollából. A regény egy olyan jövőbeli Amerikában játszódik, ahol betiltották az olvasást, és elégetik a könyveket, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. (A cím arra a hőfokra utal, amin a könyv papírja meggyullad.) A regényben ábrázolt társadalom kártékony hatásúnak találja az irodalmat; információt csak televíziós műsorokból és képregényekből lehet szerezni, melyeket erőteljesen meghamisítanak és cenzúra alá vetetnek. A könyvnek olyan üzenete van, ami manapság élőbb, fontosabb, mint valaha. Ray Bradbury szerint:   „…még nyomasztóbb, hogy 43 évvel ezelőtt előre láttam a politikai korrektséget (PC). A tűzoltóparancsnok a regényben bemutatja, hogy a kisebbségek lépésről lépésre miként némítják el a közösséget, majd a gondolkodást is elfojtják: a zsidók gyűlölték Fagint és Shylockot – tűzre velük. A feketék Nigger Jimet nem szívlelték, ahogy Huckleberry Finn-nel sodródik a tutajon – hadd égjen. A női jogvédők Jane Austen ellen ágáltak, aki egy szörnyen kényelmetlen asszony volt egy borzalmasan régimódi korban – nyaktilót neki. A családvédők Oscar Wilde-tól irtóztak – el az útból, Oscar! És ez így megy tovább és tovább. Míg egykor a többség zsarnokságáról írtam, ma kénytelen vagyok ezt kiegészíteni a kisebbségekével..” (Kelley, 1996) (25 évvel e nyilatkozata után mindez megvalósulni látszik.) Jó állapotban.