A huszonegyedik század egyik legfontosabb magyar szépírójának radikális kirándulása a spekulatív fikció és a maró szatíra birodalmába – a mű egy vérbeli, sötét tónusú hazai disztópia. A történet egy olyan jövőbeli, szellemileg és fizikailag leépült Magyarország látomása, ahol a parlamentáris anarchia az utolsókat rúgja, s ahol az Európai Unió szétesése és a katasztrofális háborúk után a társadalmat abszurd törvényekkel, többek között a hírhedt kamatyadóval kormányozzák, amit az állampolgároknak alanyi jogon kell fizetniük, egyfajta átlagolt, életkoronként eltérő aktusszám után. Időközben kitör a cigányháború is, Magyarország sorsát pedig egy kocsmai társaság politikai szerepjátékából vett ötletek alakítják. A kötet fikciós gerincét adó országos feleségverseny és az írni-olvasni alig tudó, könnyen manipulálható tömeg ábrázolása a műfaj klasszikus negatív utópiáinak legszebb hagyományait idézi. A kritikai recepció kiemeli, hogy Spiró a sci-fi és a szatíra eszközeivel játszva olyan látnoki pontossággal trafált bele a későbbi társadalmi-politikai folyamatokba, hogy a könyv groteszk valósága, a végletekig elbutult, manipulált és abszurd jövőbeli Magyarország vizionálása szinte ijesztő jóslatnak tűnik. A zseniális nyelvi leleményekkel és maró gúnnyal megírt látomásos szöveg egyszerre groteszk paródia és komoly figyelmeztetés a totális populizmus veszélyeire, miközben a jelenlegi magyarországi folyamatok - a társadalmi elbutulás és a politikai irányváltás - jól láthatóan már el is indultak e felé a baljóslatú jövő felé. Jó állapotban.