A Graffiti World alapmű. Egyedülálló módon világítja meg a graffiti lényegét, és tárja elénk sokszínű megjelenési formáit az utóbbi harmincöt év során, közben pedig elkalauzol minket Amerikába, Európába és földünk csaknem valamennyi szegletébe. A világ több mint 180 művészének 2000-nél is több alkotását mutatja be a könyv, amelynek frissessége és átfogó jellege csaknem egyedülálló. Nicholas Ganz saját, közvetlen tapasztalatokon alapuló észrevételeit a művészektől vett idézetekkel vegyíti, s egy, a graffiti világát belülről ismerő szakértő szemével tekinthetjük át a különféle irányzatokat, és követhetjük végig az egyes stílusok fejlődését. Így nyerünk összképet arról a folyamatról, melynek révén a graffiti az lett, ami: világjelenség. Jó állapotban.    

Mit tenne, ha most odalépne Önhöz egy riporter, és felkérné egy élő adásba menő tévéinterjúra – méghozzá egy szakmai előmenetelét meghatározó kérdésben? Örülne, ha garantáltan profi teljesítményt tudna nyújtani? Michael Barratt könyvéből, akit a szakma az egyik legtapasztaltabb üzleti médiaszakemberként ismer, segítséget kaphat ehhez. Megtudhatjuk például: hogyan építsünk kapcsolatot a média világának embereivel; miért kell odafigyelnünk másokra; hogyan „csináljuk” saját magunknak a hírverést; hogyan készüljünk fel, és ennek miért elengedhetetlen része a gyakorlás; hogyan keltsünk megfelelő benyomást az emberekben; hogyan kezeljük a kényes témájú interjúkat és a konfrontációt. A szerző szilárdan hisz abban, hogy minden interjúra való felkérés – lehetőség arra, hogy növeljük ismertségünket, szakmai presztízsünket és nem utolsó sorban, vagyonunkat. Jó állapotban.    

A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár, jól ismertek vallástörténeti munkái. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában. A Nag Hammadi-i lelet késő ókori gnosztikus leletegyüttes. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Az iratok jó része a Kr. u. IV. századból származik, de a szövegek jó része II. századi. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. Pedig az előkerült lelet jelentősége a gnoszticizmus-kutatásban elsöprő, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ókeresztény eretnek-ellenes irodalomból értesülhettünk. Így meglehetősen egyoldalú és torzított kép élt a gnoszticizmus-kutatókban a XX. század közepéig. A gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is.