Rideg Sándor már klasszikussá vált, 1943-ban született Indul a bakterház című regényét gondol­ta tovább a szerző, a Fordul a bakterház c. kötetben, melynek további folytatását írta meg a Gyorsul a bakterház c. köteteben. A történet, ahogy az előzmény is, egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, lakóiról és e figurák baráti köréről. Fő alakja Bendegúz, a tehénpásztor, aki Tamási Áron Ábel figurájának távoli rokona. Ám Bendegúz nem annyira a csínytevéseken töri a fejét, inkább kamaszkori megaláztatásait veri vissza kenyéradó gazdáin, ízes beszéddel, szatiri­kus hangvétellel elmondott belső monológokban ízekre szedve az őt körülvevő buta, primitív, szemellenzős, három tagú családot, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy milyen intelligens, sokolda­lú, gazdag személyiséget próbálnak kihasználni, s aprópénzért alantas céljaik szolgálatába állíta­ni. Bendegúz azonban nem hagyja magát, s megmutatja ki is ő valójában. 2 mű, remek állapotban.

Az atlasz készítésének ötlete Szentágothaitól származott. A budapesti I. sz. Anatómiai Intézetben dolgozott Königseder Zsigmond, akinek jól menő optikai üzlete volt Budapesten. Egyszer megkérdezte Szentágothait, mit gondol, hogyan menthetné át megtakarított, nem jelentéktelen mennyiségű pénzét a háború befejezése utáni időre: Szentágothai azt javasolta, hogy kezdjék el egy anatómiai atlasz készítését, mert Magyarország úgyis szovjet érdekszféra lesz, tehát az akkori jelentős német atlaszok (Sobotta, Spalteholz, Toldt stb.) még akkor sem lesznek hazánkban kaphatók, ha kliséik átélik a bombázásokat. Kiadásukra ugyanis csak Európa nyugati részén kerülhet sor, és így ezeket az atlaszokat már csak devizális okokból sem lehet nálunk majd megvenni. Tehát egy Magyarországon készülő atlasznak nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Kelet-Európában sőt talán még Közel- és Közép-Keleten is lesz piaca. Königseder pénzével és az intézet igazgató Kiss Ferenc engedélyével el is kezdték az atlaszábrák rajzoltatását, amihez a preparátumokat és a művészek számára irányt mutató vázlatokat Szentágothai készítette, akinek, amint azt előadási rajzai is tanúsították, kitűnő grafikai készsége volt. Amikor ő Pécsre került, az ábrákat itt Bezzegh Zoltán grafikus és festőművész készítette a korábbi, Budapesten készült ábráknál magasabb művészi színvonalon. – Az atlasz 1951-től 32 nyelven 82 kiadást ért meg; hazánkban kiadási számban csak a Biblia múlja felül, és orvostanhallgató-generációk tanultak és tanulnak belőle. 3 kötet, szép állapotban.