Dr. Tornyai János hódmezővásárhelyi orvos 1939-ben megjelent melodramatikus regénye a magyar könyvkiadás egyik legkülönösebb, legsajátosabb sikertörténete. A szerző anyagi gondjai (egy balul elsült strandberuházás) miatt, valamint a kor nagy társadalmi problémája, az egyke-rendszer elleni küzdelemtől vezérelve nyúlt a tollhoz. Bár a mű irodalmi és esztétikai értéke nem a legmagasabb, a kötet a Horthy-korszak végének páratlan, elsöprő közönségsikere lett: 1944-ig hihetetlen módon nyolc kiadást ért meg. Tornyai korszakos bestsellerének lapjain a tiszta szeretet és a sötét kísértés csap össze a Horthy-korszak Magyarországának díszletei között. A történet középpontjában egy mélyen vallásos, szegény sorsú édesanya áll, akinek tiszta, idilli családi fészkét egy gátlástalan, vagyonos úr kéjsóvár közeledése fenyegeti. Az anya elszántan védi az erényét, ám a szüntelen zaklatások és a lelki megpróbáltatások végül a korai halálba kergetik. Kislánya, a tündéri Évike és a megtört család tagjai teljesen védtelenül maradnak a rideg világban. Ám a sors váratlan helyről hoz fordulatot: a tragédiát okozó gazdag csábítót a bűntudat térdre kényszeríti, teljesen összeomlik, és bűnbánó módon a család mellé áll, hogy megváltsa a lelkét. A férfi a teljes vagyonát és életét az árva kislány felemelésére áldozza. Vajon képes-e a tiszta gyermeki hit és a megbocsátás ereje újjáépíteni egy összetört világot? Mi lehet a könyv titka, és miért működött 1945 után is?
A titok a tiszta, eszköztelen eszképizmusban és a mindenkori érzelmi biztonság iránti vágyban rejlik. A könyv egy olyan idealizált, régi világ képét festi meg, ahol a munka, a család, a hit és az anyai szeretet abszolút, megkérdőjelezhetetlen értékek. Amikor a könyv a háború után, majd évtizedekkel később, a rendszerváltás bizonytalanságában – a Lánchíd Kiadó gondozásában 1991-ben – újra megjelent, a kaotikus jelen elől menekülő olvasók ismét tömegesen fordultak ehhez a naiv, de végtelenül megnyugtató és tiszta érzelmi világhoz. Jó állapotban.