Aki már járt Egerben, tudhatja, hogy minden út a várba vezet. Ha a vaskos, meredek falak beszélni tudnának, török és magyar fegyverek csörgéséről, ágyúdörrenésekről – az 1552-es ostrom élethalálharcáról – regélhetnének. A néma kövek helyett megtette ezt a vár remetéje, Gárdonyi Géza, s halhatatlan művet alkotott. Két főalakjával, Bornemissza Gergellyel és Cecey Évával pár éves korukban találkozunk először, s nyomon követhetjük életük romantikus fordulatait: török fogságból szabadulást, lányszöktetést, rabszöktetési kísérletet. Már-már révbe ért hőseink Eger vár ostrománál találják újra szembe magukat gyerekkori ellenségükkel, a kegyetlen Jumurdzsákkal… Biai-Főglein István rajzaival. Második kiadás. Borító kopottas állapotban.

A Gyógyító Hold könyv azt az ősi, időtlen tudást idézi fel újra, amelyet mára vagy elfelejtettünk, vagy megtanultunk semmibe venni: hogyan kell cselekvéseinkhez a megfelelő időpontot kiválasztanunk, hogyan kell együtt élnünk a természet ritmusával. Hogyan határozza meg a holdritmus életünk, tetteink eredményességét? Jó állapotban.

A jogi rendszer vezetője hivatalosan a fáraó volt, aki a törvények beiktatásáért, az igazság közvetítéséért, és a törvényes rend fenntartásáért volt felelős. Bár nem maradtak fent jogszabályok az ókori Egyiptomból, a bírósági dokumentumok azt mutatják, hogy az Egyiptomi jog a jó és a rossz józan értelmezésén alapult, ami hangsúlyozta a megállapodások elérését, és a konfliktusok megoldását ahelyett, hogy ragaszkodott volna a rendeletek egy bonyolult rendszeréhez. A helyi vének tanácsa, amit Kenbetnek neveztek az Új Királyságban, felelős volt az olyan bírósági ügyek intézéséért, amik kisebb panaszokról vagy vitákról szóltak. A komolyabb ügyek, mint amilyen a gyilkosság, a nagyobb földterület adásvételi ügyletek, és a sírrablás a Nagy Kenbet fennhatósága alá tartozott, amit a vezír vagy a fáraó elnökölt. A felperesek és a sértettek önmagukat képviselték, és esküt tettek, hogy az igazat mondták. Bizonyos esetekben az állam az ügyész és a bíró szerepeit is magára vállalta, és ütéssel kínozhatta a vádlottat, hogy beismerésre bírja őt, vagy a közreműködő bűntársak neveit kiszedje belőle. A kisebb bűntettek büntetése járhatott pénzbírság befizetésével, veréssel, az arc megcsonkításával, vagy száműzetéssel, a sérelem súlyától függően. A komoly bűntettek, mint amilyen a gyilkosság vagy a sírrablás volt, kivégzéssel jártak, ami a bűnöző lefejezését, megfojtását, vagy karóba húzását jelentette... Original állapotban.