A vizeletterápia kifejezetten nem azon témák közé tartozik, amiről az emberek szívesen beszélgetnek. Azok viszont, akiknek életét a saját vizeletének terápiás alkalmazása mentette meg, boldogan megosztják bárkivel tapasztalataikat. Az emberi vizelettel való gyógyítás, az urinaterápia valójában ősi gyógymód, amely világszerte elterjedt a bőrbetegségek, sebek, égési sérülések kezelésében. A vizeletterápia módszerét az ötezer éves ajurvéda, a hosszú élet és az egészség tudománya részletesen ismerteti. A közhit azonban gusztustalannak tekinti, sőt mérgezőnek tartja a vizeletet. A szerző, Harald W. Tietze ezzel a közhiedelemmel száll szembe, amikor leírja, hogy „a vizelet nem más, mint a vesék által folyamatosan megszűrt vér”, a vizeletterápia pedig a kiemelkedően hatékony, kinek-kinek önmagára szabott gyógymód, amely alkalmas az egészség fenntartására, de bizonyos - főként krónikus, az immunrendszerrel összefüggő - betegségek gyógyítására is. A vizeletterápia alkalmazásának sokféle módját írja le a szerző a vizelet ivásától, nyelv alá cseppentésétől, a beöntésen, gargalizáláson át a fürdőig, borogatásig. Ismerteti a vizelet néhány fontos alkotóelemét és hatásait, a vizeletterápia alkalmazási területeit, és jó néhány esetleírást közöl a leírtak alátámasztására. Jó állapotban.

A ​sakk több, mint 2000 éve ejti rabul a szellemi próbára vállalkozó embert. Ez a gazdagon illusztrált kultúrtörténeti munka bemutatja a mitikus kezdeteket, a hódítóutat Indiából, Perzsiából, Egyiptomból Európába, a játék stratégiájának, taktikájának, lélektanának lényegét, a sakktábla és a figurák történetét, a nyitó lépéstől a végjátékig zajló drámai eseményeket, a világ legzseniálisabb játékosait, a nemzeti iskolákat és a legelegánsabb játszmákat és lépéseket. Jó állapotban, a védőborítón szakadások. Ajándékozási bejegyzés Lékó Pétertől.

A Kárpát-medencei rovás Európában egyedülálló írásrendszer, elsősorban a mássalhangzós rövidítési módja miatt. A két legfontosabb jelenleg ismert rovásos régészeti leleten, a Nagyszentmiklósi kincsen és a szarvasi tűtartón is megtalálható a Kárpát-medencei rovás, amely Vékony Gábor régész szerint a székely-magyar rovásírás közvetlen elődje. Ha bebizonyul az igaza, akkor magyar nyelvünk és írásbeliségünk emlékeit a Halotti Beszéd-et megelőzően jó négyszáz évvel öregbíti. Jó állapotban.

A kőszegi katonaiskolában játszódó regény több síkon és hangon mesél barátságról, megalkuvásról (vagy az arra való képtelenségről), a biztonságbuborékok elpattanásáról és az illúziók elvesztéséről. A nagyobb diáktársak és a tiszti tanárok látszólag és tevőlegesen mindent megtesznek azért, hogy az új diákokból kiöljék a maradék bajtársiasságot, empátiát és odafigyelést. A gyengének, az érzelmesnek itt nincs helye, a hibát pedig azonnal és kíméletlenül megtorolják minden szinten. Jó állapotban.

Nagy-Britannia ​1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani.
Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle.
Ám a sikernek ára van.
Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Jó állapotban.

"A kacsaláb teljesen kész volt. Be is költözhettünk volna, ha nem jön közbe a válás."
Kiadói kartonkötésben. Szép, tiszta kis kötet. (Biz.22)

Perri, a mókusgyerek vidáman tornászik a fák ágain, és mindenre kíváncsi. A veszélyt még nem ismeri, halálos ellenségét, a nyusztot kedves kis állatnak véli, az őzek vad szerelmi csatározásairól pedig azt hiszi, hogy igazi háború. Porróval, pajtásával együtt azonban csakhamar mindent megtapasztal, ami az erdei állatok életét jelenti: a halálos veszedelmet, a természet változásainak és a nagy Őnek, az embernek való kiszolgáltatottságot, majd az új tavasz közeledtével az igazi szerelmet is. Felix Salten, a híres Bambi című regény szerzője ezúttal egy mókus felnövekedését kíséri nyomon regényében. Bambi itt is megjelenik egy pillanatra, immáron bölcs és méltóságteljes alakban, az erdő uralkodójaként. Jó állapotban.    

A szerző nagyszabású műve a Habsburg Monarchia és Oszmán Birodalom között Magyarországon folyó 15 éves háborút (1593–1606) tárgyalja újszerű, nem eseménytörténeti, hanem inkább hadszervezési, logisztikai megközelítésben. A szerző a Habsburg-hadsereg nézőpontjából közelíti meg a háború történéseit. Bemutatja a császári-királyi hadak szervezeti felépítését, tisztségviselői karát, a gyalogság és lovasság főbb típusait, a csapatok verbuválását, társadalmi összetételét. Részletesen elemzi a hadsereg zsoldba fogadásának mechanizmusát, a zsoldfizetés nehézségeit, a hadi vállalkozók és a felfogadott katonák visszaéléseit. Kitér a Habsburg-udvar racionalizálási, költségcsökkentő tervezeteire, és azok törvényszerű kudarcára is. Jó állapotban.