A regény a Kazán, ​a farkaskutya (más címen A kutyafarkas) folytatása. Kazán fiáról, Bariról szól. Bush Mac Taggart, a Hudson Bay Társaság felügyelője meggyilkolja Bari gazdáját. A kutyafarkas „bosszút esküszik”... James Oliver Curwood (1878 – 1927) amerikai író, novellista, természetvédő. Mivel egyik nagyanyja indián volt, a vadonhoz való vonzódása, állandó kalandkeresése feltehetően ennek, ősei nyughatatlan vadászvérének volt köszönhető. A Michigani egyetemen újságírást tanult. Eleinte indiános novellákat írogatott, majd sikerült annyi pénzt összespórolnia, hogy eljusson Északnyugat-Kanadába. Az ezen az úton szerzett élményei szolgáltak később első vadonbéli regényei alapjául, melyek végre meghozták neki a sikert. 1922-re már tehetős ember, ekkor már megengedhette magának, hogy több alkalommal elutazzon Alaszkába és a Yukon-vidékre. Utazásai során ismerkedett meg  a Királyi Kanadai Lovasrendőrséggel, amelynek tagjairól sok hősét mintázta. Számos művéből készült film de leghíresebb és legismertebb A Sziklás-hegység királya c. regényéből készült A medve című mozifilm. Élete során mintegy harminchárom könyvet írt. „Természetkönyvei és állatregényei olyan jók, mint Jack Londonéi. Legalább annyira értette a természet jelenségeit, mint Fekete István. Könyveiben épp olyan méltóságteljesen és lenyűgözően rajzolódik ki Észak állatainak világa, mint Rudyard Kipling műveiben India dzsungeleié. Történeteinek kalandossága és romantikája pedig Thomas Mayne Reid vagy Henry Ridder Haggard műveivel vetekszik.” Főbb művei: A hallgatás völgye, Dráma a hósivatagban, A királyi csendőr tréfája, A hallgatag emberek völgye, Emberfarkas, Fürge Villám, A fekete vadász, A vadon hazahív. Jó állapotban.