Golding, a XX. századi próza világhírű mestere egy Neander-völgyi törzs életét mutatja be ebben a – mára már klasszikussá vált – regényben. A Nobel-díjas író, mintegy „belülről” ábrázolva az ősemberek életét, hallatlanul izgalmas konfliktusok keretében szemlélteti a Régi és az Új találkozását. A regényben arról esik szó, hogy a törzs váratlanul szembetalálja magát a homo sapiensszel, a már nyíllal vadászó, a természetet megismerni és felhasználni akaró, értelmes emberrel. Golding, aki az emberi lét, az értelem és az ösztön szerepét vizsgálja, jól tudja mi lesz a találkozás eredménye… Jó állapotban.        

I. (Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínűsíthető. A Képes Krónika szerzője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben marad félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszíttette, erről kapta a Képes Krónika nevet. Színes képekkel, jó állapotban.

E kötet a Thuróczi János Magyar Krónikájának negyedik és ötödik könyvét tartalmazza, amely az 1382-től , Mária királynő megkoronázásától, 1487-ig, Bécs elfoglalásáig terjedő időszakot öleli fel. Thuróczi jó elbeszélő, krónikáját át-meg átszövi novellisztikus elemekkel, hatásos jelenetekkel.
A szöveget átnézte és a bevezetést írta Kardos Tibor.
Kiadói félpergamen, bibliofil kötésben, szép példány. (Biz. 453)

A szegedi Régészeti Tanszék lépéseket tett egy önálló monográfiasorozat létrehozására, a monográfiasorozat nem titkolt célja, hogy elsősorban a Kárpát-medence keleti, délkeleti területeinek régészeti hagyatékával kapcsolatos kutatások publikálására koncentráljon. Első köteteként a madarasi szarmata temető szakmai körökben már régóta várt közzétételét és feldolgozását nyújtja át a Tisztelt Olvasónak. A fotókban és illusztrációkban gazdag kötet tartalmazza többek között a temető teljes feltárásának történetét (1963-1975), a temető sírjainak és leleteinek leírását (1-666. sír), a temető ékszer- és éremleleteinek számbavételét, a Madaras-Halmok embertani anyagát sírszámok szerint, stb. Jó állapotban.