Sík Sándor piarista tanár, költő és irodalomtudós életműve a huszadik századi magyar keresztény humanizmus egyik legtisztább forrása. Bár az alábbi három kötet különböző évtizedekben, sőt különböző kiadóknál látott napvilágot, egymás mellé helyezve őket egy tökéletesen összefüggő, organikus egészet alkotnak. A hit, a pedagógia és a művészetértés olyan trilógiáját nyújtják, amely a mai olvasó számára is iránytűként szolgál. Az ív a Kereszténység és irodalom című válogatással indul, amely megalapozza Sík Sándor szellemi koordináta-rendszerét. A kötet írásai rámutatnak arra, hogy az igazán mély irodalom és a krisztusi hit nem elválaszthatóak egymástól: a művészet a lélek legbelső rezdüléseit fejezi ki, a keresztény értékrend pedig egy olyan egyetemes távlatot ad az alkotásoknak, amely az emberi lét végső kérdéseire reflektál. Ez a hitvallás azonban nem marad elvont elmélet. A szeretet pedagógiája közvetlen híd a mindennapokhoz. Sík Sándor – aki maga is legendás hírű nevelő és cserkészvezető volt – ebben a művében kifejti, hogy a nevelés nem pusztán száraz tudásátadás, hanem a „hétköznapi kereszténység” aktív megélése és a növendékek személyiségének gyengéd formálása. A könyv üzenete tiszta: a hiteles pedagógia alapja a feltétel nélküli szeretet és a krisztusi példamutatás, amely képes fényt és meleget gyújtani a fiatal lelkekben. De hogyan nevelhetjük a lelket a gyakorlatban? A választ a harmadik oszlop, Az olvasás tudománya adja meg. Ez a kötet a gyakorlati irodalmi nevelés és az esztétikai nevelés kézikönyve. Sík Sándor itt arra tanít meg minket – pedagógusokat és tudatos olvasókat egyaránt –, hogyan válhat a könyv és az értő, mély olvasási folyamat a belső önismeret, a jellemformálás és a kulturális identitás megőrzésének legfőbb eszközévé. 3 mű, jó állapotban.