Az idők során sokan és sokféleképpen nekiláttak megörökíteni a szegedi színjátszás történetét. Volt, aki teljes vertikumában, más inkább épületekben gondolkodott, ám a dolgok természetéből következően napjainkig terjedően csak szakaszos megközelítések születhettek. Nagyobb lélegzetű tanulmányok árnyéka hordta ki ezt a kis dolgozatot az egyszeri néző, hétköznapi érdeklődő figyelmére számítva. Szerzője arra vállalkozott, hogy viszonylag rövid leírással, amolyan ismeretterjesztő stílusban, futólépésben mutassa be a szegedi színikultúra fontosabb folyamatait, szereplőit, előadásait, Történetünk jórészt magának a Nagyszínháznak, a Helmer-Fellner bécsi cég korhatározó épületének kalandos históriája. A szerző abban a szerencsés helyzetben van, hogy részint újságíróként, részint közvetlen szereplőként, dramaturgként, színházvezetőként az utóbbi félszázad személyes tapasztalatait is megoszthatja az olvasóval. Veréb Simon fotóin az ezredforduló éveinek emlékezetes pillanatai láthatóak a szegedi színházból. Mozgalmas időszak volt ez a két évtized, viszonylag sűrűn váltották egymást a direkciók, rendezők, karmesterek jöttek-mentek, velük tervezők, színészek, énekesek, így a különböző stílusok egymás mellett, a látvány erejével tanulságos összképet adhatnak, mely a maga módján szintén unikumnak számít. Jó állapotban.