Egy néhány példányban megjelent 1936-os újságból kimásolt, magánkiadású horror-krimi egy különleges találmányról. A mű eredetileg a Mai Nap c. napilapban jelent meg folytatásokban összesen 29 részben. Az első rész 1936. április 22-én látott napvilágot. Lelkes gyűjtő(k) a szöveget kimásolták, majd könyv formátumba kötötték, feltehetően magánhasználatra, mindössze néhány példányban. Nem hagyták, hogy a történet elvesszen a történelem süllyesztőjében.     Az embert mozgató, irányító energia, lélek, bárminek is hívjuk, nem semmisül meg a halál beálltával – véli Mortlake orvosasszisztens –, és valahová távozik. Mortlake felfedez egy Dulacitnak nevezett vegyületet, amely képes arra, hogy ezt az energiát bizonyos korlátok közé szorítsa, és legalább egy ideig itt tartsa a földön. A fiatalember találmányát nem ismerik el, mire ő, hogy bizonyítsa igazát, öngyilkos lesz, de előtte befecskendezi magába a Dulacitot. Ezután az ismerősei, volt menyasszonya, s annak apja, a híres Rostock tanár pokoli jelenésekkel szembesül...     Farkas István (1895 – 1976) újságíró, író. Érettségi után jelentkezett a császári és királyi haditengerészetbe és részt vett az első világháborúban. Mindszenty József napilapjában kezdte meg újságírói pályáját, és mint a Magyarság és a Pesti Újság munkatársa tagja lett a Sajtókamarának. Később különböző nemzetiségű kereskedelmi hajókon szolgált. Útjaival kapcsolatosan riportokat, novellákat írt. Több ponyvaregénye jelent meg saját és különféle álneveken (Az öt arc rejtélye, A kék halál pálmafái, A hét kalóz kincse, Stephen J. Wolff: Hauma, Stewen Woolf: A tenger farkasai, N. Nicoll: A csodálatos szobor, stb.) Ezek egy részének hangvétele miatt szerepelt a II. világháború utáni betiltott könyvek listáján. 1945-ben Ausztriába menekült, majd Új-Zélandra vándorolt ki, ahol a nyugati emigráns magyar lapokban publikált. Jó állapotban. Ritka. (h.biz.)