Lombroso antropológiai kriminológia elmélete, aminek előzményei a fiziognómia, a korai eugenika, a pszichiátria, és a szociáldarwinizmusban keresendők, azt állította, hogy a kriminalitás öröklött. A „született bűnöző” azonosítható fizikai jelek alapján. Azt feltételezte, hogy a bűnözők valamilyen visszatérést képviselnek egy primitív, korai ember típushoz, amit a majmokra vagy alsóbb rendű főemlősökre emlékeztető fizikai vonások jellemeznek. Ezeknek a biológiailag elmaradott személyeknek a viselkedése elkerülhetetlenül megsérti a modern civilizált társadalom szabályait és elvárásait. Éveken keresztül bűnözőkön, elmebetegeken, és normál személyeken folytatott boncolásai és antropometriai vizsgálatai során Lombroso arra a következtetésre jutott, hogy a „született bűnöző” anatómiai vizsgálattal azonosítható. A bűnözőre utaló jegyeket stigmáknak nevezte. Bűnözőre utaló stigmák például lapos homlok, szokásostól eltérő méretű fülek, nagy szemüreg és állkapocs, arc és koponya aszimmetriája, nagy és hosszú végtagok. Első kiadás, átkötött, jó állapotban, néhol ceruzás aláhúzások. ,

A Boszporusz regényes partján soha nem sétált még olyan makacs török, mint Keraban, a gazdag dohánykereskedő, Verne egyik legizgalmasabb regényének hőse. A makacs Keraban nem tűri, hogy ellenkezzenek vagy vitatkozzanak vele, soha sem hajlandó visszakozni, s minthogy egyszer kijelentette: nem fizeti meg az átkelés díját a Boszporuszon – inkább megkerüli az egész Fekete-tengert, hogy eljusson a Boszporusz túlsó partján álló házába. Negyven napig utazik, vadregényes, ijesztő és zord tájakat jár be, végigkocsizza a Fekete-tenger egész partvidékét, útja során izgalmas, mulatságos kalandokat él át, leányrablókkal keveredik gyilkos harcba – majd tanulságokban, élményekben gazdagon érkezik meg otthonába, s marad aki volt: a makacs Keraban, a földkerekség legkonokabb embere. Piros Franklin, harmadik kiadás, közepes állapotban.