Ahab kapitány az északi és déli óceánok ezernyi áramlatán át üldözi megszállott lélekkel ősi ellenfelét, a legendás Fehér Bálnát, Moby Dicket. Mindenfelé süllyedő szigonyosnaszádok, tört bálnázó csónakok, vízbe fúlt, mélybe rántott matrózok hullái jelzik a csapását, azt az irtást, melyet évek óta vágott vadászai között Moby Dick. Ahab életének átka ő: fiatal kapitánykora óta, mikor is első összecsapásuk alkalmával lemetszette fél lábát a bőszült fehér szörnyeteg, hajszolja hasztalanul és egyre megrögzöttebb tébollyal ez a bosszúért sóvárgó híres hajós Moby Dicket. Ahab életének értelme és célja ennek a veszélyességében hírhedett fenevadnak az elejtése, de hiába mind a legkörültekintőbb üldözés, a legszilajabb hajsza, hiába törnek a szigonyok a bálna oldalába, akárhányan vetik is nyomába magukat a legveszekedett, halálmegvető bátorsággal, minden küzdelemből győztesen kerül ki a sátáni értelmű és erejű óriási Moby Dick. Ahab elpusztul ugyan, de törhetetlen akarata, gigászi erőfeszítésének hősiessége mégis az ember diadalmát jelenti a természet erői felett, melynek megszemélyesítője a bálna: Moby Dick. Védőborítóval, jó állapotban. (Meg kell jegyeznünk, hogy kétféle Szász Imre-fordítás létezik. Az a változat ugyanis, melyet Szász Imre készített el 1958-ban, s amely a MEK-en is megtalálható, – az első kiadások utószavában még bevallottan – egy rövidített, ifjúsági angol kiadásból készült. Igaz, Szász Imre elkészítette a Moby Dick teljes, monumentális fordítását is, amely először 1969-ben jelent meg: ám sokaknak a mai napig sincs fogalma arról, hogy kétféle Szász Imre készítette szövegváltozat létezik. Viszont bármikor kézbe vehetünk egy teljes magyar Moby Dicket: csak arra kell figyelnünk, hogy a kötetet ne A Bálna fogadó, hanem az Előjelek című fejezet nyissa. Mint ezét a kötetét is.)