Monumentális feladatra vállalkozott e kötet két tudós szerkesztője. Művük, mely csaknem nyolc évszázad olasz női misztikusainak szövegeit gyűjti egybe (és amelynek ez a kiadás a nagyobbik részét tárja most a magyar olvasó elé), megrendítő erővel dokumentálja az önmagából kilépő és isteni egyesülésre vágyó lélek élményeit. Szövegeikben a szent életű nők – Assisi Szent Klárától és Sienai Szent Katalintól a II. vatikáni zsinat korának szerzőiig – olyan világot tárnak fel, mely a hazai nagyközönség számára eddig jószerével ismeretlen volt. Megelevenednek és érzékletessé válnak a nyugati keresztény misztikus hagyomány legfontosabb témái – a misztikus egyesülés, a misztikus halál, a lélek sötét éjszakája, a megistenülés –, és a laikus olvasó is ámulva sejti meg, hogy e kivételes élmények átélői a tudatosuló és átalakító isteni jelenlét által miként találnak rá igazi önmagukra. Jó állapotban.    

Az igazi, az eredeti csabai kolbász kifejezetten házi termék lévén, nem lehet mindenütt és mindig egyforma. A csabai kolbász jellegét sokféle tényező befolyásolja. Így pl. a sertés fajtája, kora, a paprika minősége és mennyisége, keverési aránya, a füstölés alapanyaga, a kolbász tárolása stb. Az igazi, az eredeti csabai kolbász első és főkövetelménye az, hogy kizárólag sertéshúsból készítsék. S ez a sertéshús is a hízónak ne csak egyik részéből (pl. combjából) való legyen, hanem a töltelékben képviselve kell lennie mindenfajta húsnak, combnak, karajnak, tarjának, oldalasnak stb., mert csakis így kerülhető el, hogy a kolbász se túl száraz, se túl zsíros ne legyen. Ezért a csabai kolbász készítésénél nincs is szükség a szalonna külön adagolására, amint az a szalámiféleségeknél szokásos. A régi iratokban fellelhető nyelvtörténeti utalások szerint a magyar kolbásznak mintegy 600-700 éves múltja ismert, neve „Kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” változatokban fordul elő. A két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte és olyan népszerű volt, hogy városi védjeggyel védték a hamisítók ellen. A második világháború után az államosítás és az azt követő többszöri átszervezés, majd tulajdonosváltás ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt Békéscsabán (MÉK, Zöldért). A kolbász legújabb története 2010-ben kezdődött, amikor megnyílt a lehetőség a kistermelésre. Ez felélesztette a kolbászkészítő hagyományokat, és egymás után jelentek meg a termékeikkel a kolbászkészítő mesterek. Jó állapotban.