Fekete István halála után még 30 évvel is fellelhetők a hagyaték dossziéiban, fiókokban olyan írások, amelyek még soha nyomtatásban nem jelentek meg, vagy csak egyetlen alkalommal újságban vagy folyóiratban. Ennek a szétszórtságnak az az oka, hogy a Mester ún. „repülő”-lapokra, különálló ívekre írt, amelyek nem minden esetben kerültek utólag bekötésre. E kötetbe így bekerültek csaknem két emberöltővel ezelőtt keletkezett művek is, amelyeket ő ceruzával írt annak idején… Első kiadás, szép  állapotban.        

„Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” - írta majd kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó és író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek az élőszó útján. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot. Kiadói vászonkötésben, védőborítóban szép példányok.

Szabó Imre tenni akart azért, hogy Fejér megye vadászati múltja ne vesszen el, hogy az öreg vadászok történetei fennmaradjanak. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben vett részt egy csákvári hajtásos disznóvadászaton, ahol 45 állat került a terítékre. De nem csak magyar politikusok vadásztak itt, járt itt a svéd és a spanyol király és Strauss bajor miniszterelnök is. A könyvben külön fejezet foglalkozik a Velencei-tavi vadászattal, a 19. század végétől az utolsó, 1993. október 15-i vadászatig közöl adatokat, képeket, történeteket. Olvashatunk a megyei vadászatokat megörökítő festőkről, az 1969-es fehérvári vadászati kiállításról és a megye vadászatához kötődő jeles emberekről is. Így a Merán család tagjairól is, akiknek Csákberény környékén volt uradalmuk. A család leszármazottja, Merán Fülöp, az első osztrák vadászati múzeum létrehozója írta a könyv előszavát. Új állapotban.

A mű valódi főszereplője maga a család és az a miliő, amelyben mindennapjaik zajlottak. A könyv a Monarchia széthullásának krónikája, egy olyan világé, amely a felszínen a boldog békeidők képét mutatja, a mélyben viszont már a „békétlenség” és a bomlás erői munkálnak. Az eredeti alcím (A Family at War) nem csupán a testvérek közötti perpatvarokra utalhat, hanem konkrétabb háborúságra is: jelesül a két nagy világégésre, melyek előbb azt a birodalmat szabdalták fel, amely iránt a Wittgensteinek erős hazafias érzelmeket tápláltak, később pedig a társadalmi ranglétra tetejéről a mélybe taszították őket zsidó származásuk miatt. Jó állapotban.