Rinaldo Rinaldini alakját 1797-ben teremtette meg híres, nagyszabású rablóregényében Goethe sógora, Christian Vulpius. Rinaldo Rinaldini egy 18. századi olasz rablóvezér, az Appenninek vakmerő réme. A történet szerint a férfit egy titkos társaság mozgatja, miközben szerelmi kalandjai akadályozzák abban, hogy a Korzika felszabadítására irányuló politikai célokhoz vezető hős legyen. Műve azóta hőséhez méltó, kalandos pályát futott be: úgy emlegetik, mint a ponyvák ősét. Pedig hát nem több, de nem is kevesebb, mint egy jóízű, fordulatos, izgalmas kalandregény, amelynek hőse, Rinaldo Rinaldini, a gazdagok réme, szépasszonyok kedvence, bajtársainak vezére, nemes lelkű haramia, aki legvadabb kalandja közben is arra áhítozik, bárcsak jó és igaz ügy érdekében áldozhatná életét és vérét. A mű rendkívül népszerű volt, tökéletesen megragadta a közönség ízlését, számos kiadást ért meg, és sok utánzást inspirált. Magyarul is kiadták a 19. században (Rinaldo Rinaldini a legszebb és leghíresebb rablóvezér élettörténete, csodás kalandjai, merész tettei és halála címmel, 1893). Bár a főszereplő a végén meghal, a közönség igénye arra késztette Vulpiust, hogy visszatérjen egy folytatáshoz, amely 1800-ban két kötetben jelent meg Ferrandino néven. Számos más szerző is megírta saját folytatását vagy kapcsolódó történetét, ahogy Edmondo Castellani is a jelen műben. 3 kötetbe kötve, szövegközti képekkel illusztrálva, jó állapotban.