A kötet a magyar boszorkányság archaikus előzményei közül a Balkán népeinek tündérekhez fűződő kultuszát és hiedelmeit mutatja be. Míg a magyar néphitben ennek az ősi indoeurópai hiedelem- és rítusrendszernek a nyomai főként boszorkányhiedelemként éltek tovább, a boszorkányüldözéstől mentes szerb, bolgár, görög, román területeken a tündérkultuszt tisztább formájában találhatjuk meg. A tanulmány részint a tündérhit még élő emlékeit mutatja be, részint a másodlagosan „elboszorkányosodott” magyar és balkáni hiedelmekből rekonstruálja a Balkán népeinek valamikori tündérkultuszát. A legfontosabb kifejezések az emberek és tündérek mindennapi és rituális kapcsolatairól, a tündérvarázslók extatikus gyakorlatáról, a tündéreket megjelenítő rituális társaságokról és mindezeknek a boszorkányhiedelmekkel ötvöződött nyomairól szólnak. Ily módon fény derül a „boszorkányszombat” – és „boszorkánytársaság” – képzetek egyik fontos népi előzményére is. Jó állapotban.