Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, minden objektivitást elhessegetve és szélsőséges szubjektivitással arról, ami ott közel jött hozzám. Vagy talán nem is Indiáról szól a mese, hanem magamról, arról, hogy mivé nőtte ki magát az, ami éppen hatvan évvel ezelőtt, Selva Raja Yesudian mester pesti jógaiskolájában kicsírázott bennem. Szép állapotban.

Az ifjú Kate Westhanger igazi talány, senki sem gondolná, hogy a fiatal hölgy a lángelme az egyre sikeresebb rablásokat elkövető bűnbanda mögött. De vajon meg tudja-e őrizni az „ártatlanságát” és annak látszatát? Edgar Wallace (1875-1932) az 1920-as és 30-as éveinek legnépszerűbb angol krimiírója. Újságíróként kezdte a Daily Mail-nál, aminek haditudósítója volt 1898-tól. Wallace újította meg a thrillert, mint irodalmi műfajt, s lett ennek a műfajnak a két világháború között hihetetlenül népszerű írója. Technikája számos követőt vonzott, mint Gerald Verner, Francis Gerard, Nigel Morland (aki egy ideig Wallace titkára is volt) és mások. A regényei sosem voltak olyan elmés rejtély-regények, mint Gardner, Van Dine, Ellery Queen, Carter Dickson vagy Agatha Christie munkái. Detektívjei sosem nyomoznak ún. tudományos módszerekkel, elmésséggel, mint az előbb felsorolt szerzők hősei, hanem inkább üldöznek, kergetnek, kilesnek, lebuktatnak. Gyakorlatilag hajmeresztő fordulatok sora követi egymást, s ebben a hömpölygésben fedi fel a bűnös kilétét. Edgar Wallace műveinek legjobb bibliográfiáját Lofts és Adley állította össze, ez 172 általa kiadott könyvét tartalmazza. Ebből 92 a bűnügyi/kaland regény és 49 bűnügyi/kaland antológia, azaz összesen 141 könyv (1905 és '34 között). A 49 antológia egyébként 506 novellát tartalmaz. Főbb művei: A zöld íjász, A rémbíró, London sötét szemei, A bíró vétke, A vörös kör, A rémületes arc, Az álarcos béka, A zöld rozsda, Borzalmak kastélya. Szép állapotban.