George Orwell és Rejtő Jenő találkozása a balkáni porban: egy szubverzív, szatirikus politikai és társadalmi sci-fi-paródia (spekulatív szatíra). Ioan Groșan kultikus regénye egy science-fiction köntösbe öltöztetett, vitriolos politikai és társadalmi szatíra, amely kíméletlenül tart görbe tükröt a keleti-blokk modernizációs görcseinek, zseniálisan ötvözve a közép-kelet-európai bürokrácia kafkai abszurditását a balkáni mágikus realizmussal. A sci-fi díszlet (a jövőbeli dátum és a geopolitikai abszurditás) mögött egy rejtői és mikszáthi derűvel megírt, balkáni antiutópia húzódik meg. A regény alapötlete zseniális spekulatív fikció: a történet 2084-ben játszódik, egy olyan alternatív jövőben, ahol a nagyhatalmak bizarr paktuma alapján Romániát lépcsőzetesen, megyénként integrálják a NATO-ba. 2084-re a bolygó szinte teljes egésze (még Oroszország és Kína is) a szövetség tagja már, és csupán két romániai megye maradt ki a globális katonai ernyő alól: az erdélyi Szilágy és a moldvai Vaslui megye. A történet ott indul, amikor egy magas rangú NATO-tábornokokból álló ellenőrző bizottság érkezik a helyszínre, hogy eldöntse: a két elmaradott, abszurd mikrovilág közül melyik méltó a csatlakozásra. Amikor a bizottság megérkezik a sárba és alkoholgőzbe ragadt Vasluiba, kezdetét veszi az évszázad legabszurdabb diplomáciai és kulturális ütközete, ahol egy egész megye próbálja eljátszani a civilizált külvilágnak, hogy készen áll a jövőre – miközben a múlt kísértetei potyognak ki a szekrényből. A sci-fi díszlet (a jövőbeli dátum és a geopolitikai abszurditás) mögött egy rejtői és mikszáthi derűvel megírt, balkáni antiutópia húzódik meg. Jó állapotban.