A kötet szerzője, Tábori Pál, magyar író, újságíró, Tábori Kornél fia. Ifjúsági regényeivel szerzett népszerűséget. A kötet szövegközti, fekete-fehér illusztrációit Mühlbeck Károly készítette. Kiadói kopott, félvászon kötésben, kötése meggyengült. Első kiadás, korának megfelelő állapotban.

A könyv a szerző által kifejlesztett, kipróbált és bevált telepatikus kommunikációs technikákat tartalmaz, amelyek segítségével drámaian megváltozhat az ember és az állatok közti kapcsolat. E változás életünk minden területén érzékelhető lesz: fizikai, mentális, érzelmi és spirituális szinten egyaránt. Penelope Smith elmagyarázza, hogyan oldhatjuk meg állat-társunk viselkedésbeli problémáit, hogyan tudhatjuk meg, ha megsérült, miként fedezhetjük fel, mit szeret és mitől irtózik, és miért teszi éppen azt, amit tesz. Megtanulhatjuk azt az egyetemes nyelvet, amely megnyitja az utat állat-barátunk szívéhez és elméjéhez. Jó állapotban.    

Október ​idusán minden évben kocsiversenyt rendeztek Rómában. A győztes lovat az oltáron feláldozták, s levágott fejéért a város lakói megvívtak – brutális szertartással idézve a daliás időket. Ezzel a történettel kezdi Colleen McCullough a Róma-regényfolyam hatodik, utolsó kötetét – a daliás és brutális idők megidézésére. A polgárháborúkban megroppant állam végveszélybe került, megmentője a Birodalom ura: Julius Caesar. A polgárháborúkban megroppant állam végveszélybe került, pusztítója a Birodalom ura: Julius Caesar. A római polgárok egyik fele az első állítással ért egyet, a másik a másodikkal. Elkerülhetetlen a végső leszámolás. A nagy ember halott, gyilkosai sorra halnak, s Philippinél maga a római köztársaság is kiszenved. Ami utána jön, az már egy másik történet, és nem kívánkozik Colleen McCullogh tollára. Őt ugyanis a köztársaság haláltusája érdekli: a gyilkos viták, a véres csaták, a világraszóló szerelmek (Caesar és Kleopátra, a termékeny tata és a fogékony szűz), a hátborzongató családi drámák (Brutus, a botcsinálta hős és a rettenthetetlen Porcia), a jellemtörpék (Antonius) és a jellemóriások (az uticai Cato). A fenséges és hétköznapi. Nehéz lesz elszakadni tőle. Jó állapotban.  

Ez a könyv azért íródott, hogy a ma embere se felejtkezzen el a Nagy Háború kisembereiről. Az utókor ne csak mint hadi események kronologikus sorára gondoljon az első világháború éveire, és a harcoló, küzdelmekben elesett katonák ne szürküljenek nevekké. Hősök voltak ők, akik helytálltak a rettenetben, kitartottak a vérzivatarban, bátrak voltak, leleményesek és önfeláldozóak. Lelkesítő haditetteik sorával emlékezik ez a kötet rájuk: 1914. június 29. és 1916. december 31. között minden nap egy-egy példaértékű epizódjával. „A hadvezérek, tábornokok és főtisztek élettörténete általában ismert, s mi az első világháború eseményeit nem a hadmozdulatok, esetleg a jelentősebb katonai műveletek oldaláról próbáltuk bemutatni. Sokkal érdekesebbnek tartottuk a feledésbe merült honvédeket, akik példát adtak helytállásból, bátorságból, olykor az önfeláldozásig terjedő bajtársiasságból. Fontos közbeszúrni, a hősök naptára magánkezdeményezésből, három hadtörténész, Szentváry-Lukács János, Illésfalvi Péter és jómagam (Maruzs Roland) összegzése nyomán készült". A leírt események a két világháború között megjelent ezredtörténeti munkákból, a korabeli folyóiratokból, valamint a közelmúltban feltárt levéltári forrásokból merítenek. A könyvet kitüntetések fényképei és portrék illusztrálják. Újszerű állapotban.    

Ezt a könyvet azoknak a szakembereknek és leendő kollegáknak a figyelmébe ajánljuk, akik mindennapi munkájukban, tanulmányaikban a városi közforgalmú közlekedés forgalomirányító rendszerének szervezésével, fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkoznak. E szakkönyv áttekinti a témakör hazai és nemzetközi elméleti, valamint gyakorlati ismereteit. A könyv a Budapesti Közlekedési Vállalat és a Közlekedéstudományi Intézet közötti sokéves tudományos együttműködés terméke, és a szerzők széles körű tudományos tevékenysége és publikációja egyik összefoglaló munkája. Jó állapotban.

A megismerés elméletének fogalma, felosztási módja és módszere. A megismerés lefolyása, határai, tragikuma, a filozófiai megismerés. Földes-Papp Károly filozófus, teológus. Bölcseleti és teológiai tanulmányainak befejezése után református lelkész lett, de érdeklődése a tudományos pálya felé terelte.  1947–48-ban a szegedi egyetem bölcsészkarán a filozófiai tanszéket vezető docens. Az egyetemi autonómia eltörlése miatt a tanítástól visszalépett. A magyar forradalom leverése után Nyugatra emigrált. Nyugat-Németországban mint nyelvtanár, kiadói lektor, szabadfoglalkozású íráselemző, végül mint egy német protestáns gyülekezet lelkésze dolgozott. Főleg az Új Látóhatárban publikált. A borító sérült, jó állapotban.