Pelevin New Yorktól Moszkváig ma a legolvasottabb orosz író, sőt, az egyik legnépszerűbb európai író. Műveiben rendszeresen megfigyelhetjük a számítástechnika hatását. A Tervhivatal hercege cselekménye a korszak kultikus számítógépes játékának logikája szerint szerveződik. A kisregény főhőse, Szasa Lapin programozóként dolgozik egy állami hivatalban, emellett pedig megszállott játékos. Az egyes szám harmadik személyű elbeszélés az ő tudatának mozgását követi, így képet alkothatunk arról, miként keverednek a realitás elemei a virtuális világ elemeivel. A játék során Lapin teljesen azonosul a játékbeli szerepével, épp ezért lassan már nem különül el számára a két tér, nem tudja azokat megkülönböztetni. Ezzel azonban nincs egyedül, a mű minden egyes szereplője ide-oda mozog a világok közt. A valóság eltűnik és bizonytalanná válik, az identitás megrendül... és már itt is vagyunk napjaink Európájában. Jó állapotban.    

Ki mondta, hogy az ördöggel csak a németek tudnak alkut kötni? Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik. Személye körül már röviddel halála után bűbájos tudományáról és az ördöggel kötött szerződéséről szóló anekdoták és ironikus történetek keringtek. Orbán János Dénes nagyszabású drámája a debreceni „ördöngös professzor”, Hatvani István (1718–1786) alakján keresztül teremti meg a sajátosan nyakas, kelet-közép-európai Faust-mítoszt. A felvilágosodás kori fizikus és matematikus úttörő elektromossági kísérleteivel megbabonázta a cíviseket, a legenda szerint pedig magával Mefisztóval is paktumot kötött. De a magyar Faust nem adja olcsón a bőrét: dörzsölt, makacs és vitatkozó szelleme kifog a pokolfajzatokon. Megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el; „belévesztünk az emberi tudatba” – mondja Lucifer a darab végén. A nyakas magyar Faust és Mefisztó szellemi birkózása pokolfajzatok és angyalok, boszorkányok, szellemek, garabonciások és cívispolgárok közt játszódik a mennyben és a pokolban, Bázelben és Pozsonyban, de főleg Debrecenben, 1749-ben és 1786-ban. A pikareszk elemekkel és groteszk humorral fűszerezett verses tragikomédia pazarul ötvözi a teológiai vitákat a magyar hiedelemvilág babonáival, miközben Nagy Sándor Zoltán monumentális fekete-fehér illusztrációi egyedülálló vizuális luxust kölcsönöznek a Tinta Könyvkiadó ezen exkluzív, nagyméretű kiadásának. Jó állapotban.