Mein Kampf. Húsz év alatt több mint 12 millió példányt adtak el belőle Németországban. Külföldön pedig további 1–1,2 milliót. A szerzője igen szép pénzt kaszált vele, különösen úgy, hogy miután 1933-ban hatalomra került, egyetlen peták adót sem fizetett utána. Zavaros, túlírt, a német nyelvet megerőszakoló műről van szó. De nem a stiláris problémák miatt viszolygunk tőle, hanem Adolf Hitlernek és náci pártjának politikai programjától: az eltökélten gyilkos antiszemitizmusától és rasszizmusától, valamint a nemzeti öncélúságnak olyan szélsőséges, túlhajtott céljától, mint a keleti élettér meghódítása, amelynél a szerző más népeket prédának tekint. A förtelmes szerző förtelmes művét érdemes tehát gondosan tanulmányozni. Félni már nem kell tőle. Christian Zentner segít a mű tanulmányozásában. Német nyelvű, jó állapotban.  

A Csodálatos Pókember és a Démonirtó a Csodálatos Pókember című képregény 1990-ben megjelent különszáma, mely a Marvel Comics által kiadott Marvel Team-Up 111. és 112. számát tartalmazta. A történet első részében Pókember a Démonirtóval (és az Oltalmazókkal) harcol a kígyóemberek ellen. A második részben Dr Strange segítségével időutazásban vesz részt Kull király idejébe. A történetben több Robert E. Howard által kitalált karakter szerepel (Kull és társai, a Kígyóemberek). Ebben az időben a Marvel adaptálta Howard írásait. Ebben a számban szerepelt először magyarul Hulk és Doktor Strange. Igaz Mokánynak és Csodadoktornak fordították őket. Jó állapotban.        

A mában vagyunk, és a szereplők – politikusok, főszerkesztők, tévés személyiségek – is maiak és valósak, mint ahogy Párizs helyszínei, üzletei, napirendje is. Így még valódibb lesz a fikció: szürreális, ahogy a nyugatias Párizs finoman iszlámra hangolja magát, eltűnnek a miniszoknyás lányok az utcákról, de a nők úgy általában is a tanári karból, folyton felkapjuk a fejünket, ahogy a megszokott tájban megjelennek a tájidegen elemek. Egyszerre nyomasztó és szórakoztató könyv, amit a végén mégsem lehet azzal letenni, hogy szép volt, jó volt, fikció volt. Jó állapotban.  

A kisregény A kincses sziget mellett Robert Louis Stevenson (1850-1894) legismertebb műve. A Jekyll-Hyde párost napjainkig az emberben lakozó jó és gonosz szimbólumává tette. Az 1880-as években jelent meg, 1920 és 2000 között számos film készült belőle, majd színdarabok és musical is. Az önmagán kísérletező orvosról és az általa létrehozott második – gonosz – énjéről szóló rémtörténet nagy hatását nem csak a kissé hátborzongató leírásnak, a tudomány és a transzcendens gondolkodás ütköztetésének, hanem annak is köszönhető, hogy az emberi lélek működését korát megelőző realitással elemzi. A történetben a gonosz kerekedik fölül, de végül nem győzedelmeskedik, maga is elbukik. 2 mű, angol és magyar nyelven, jó állapotban. (A magyar kiadás két kisregényt tartalmaz.)

Wilks, Billie és Bueller, az idegenek bolygója elleni támadás túlélõi kitaszítottak lettek: az emberiség vereséget szenvedett a Földért vívott háborúban. Az eredmény: elnéptelenedett városok, toronyházak között vadászó szörnyek.
Csak néhány túlélõ maradt; mindössze maroknyi embernek sikerült elmenekülnie az eleven végzet elõl. E kevesek közé tartoznak õk hárman is, akik egy katonai szállítójármû fedélzetén távolodnak a Naprendszertõl. Úticéljuk ismeretlen…
Nem sejtik, hogy a fedélzeten ott rejtõzik a kíméletlen halál – és azt sem, hogy egy peremvidéki kolónián, az õrült Spears tábornok birodalmában lesznek kénytelenk megküzdeni vele. Vár rájuk egy döbbenetes találkozás is – egy talákozás a halottnak hitt Ellen Ripley-vel… Olvasott állapotban.      

Mese a póruljárt lusta emberről. Régi kínai képregényfüzet. Unikum, jó állapotban.